Információk, érdekességek

Krónikus orrdugulás; mi okozhatja és mit lehet tenni?

2020. december 15.

Gyakori náthás panaszok mellett az allergia tünete is lehet, sok esetben mégsem ez áll az orrdugulás hátterében. Krónikus panaszok esetén javasolt a kiváltó okokat felderíteni, mert a túlzott orrcsepp használat csak tovább ront a már meglévő tüneteken.

Az orrüreg elsődleges feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre van szükség. A melegítést és a párásítást is bő érhálózattal éri el a szervezet. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya az, ami a legkisebb gyulladásra is jelentős térfogat növekedéssel válaszol, ezzel elzárva a levegő útját.

Az orrcsepp is gátolt orrlégzést okoz

Az orrcseppek a nyálkahártya térfogatának csökkentésével biztosítják a szabad légzést. A készítmények használatával az orrnyálkahártya vérellátását biztosító erek összehúzódnak, ilyen módon az érintett területen csökken a véráramlás, s az addig jelentősen duzzadt nyálkahártya mérete lecsökken.

”A készítmények huzamosabb időn át történő alkalmazásával azonban épp ellenkező hatást érhetünk el. Az orrcseppek a gyors és látványos hatásuk miatt sajnos kedveltebbek a kelleténél, és a praxisban nagyon sok esetben látunk általuk tönkre tett, már orvos által is nehezen kezelhető nyálkahártyát.”–figyelmeztet dr. Augusztinovicz Mónika, a Budai Allergiaközpont fül-orr-gégész orvosa. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez.

A recept nélkül kapható orrcseppek használata a betegtájékoztatóban leírt időn túl tehát nem javasolt.

A mellrákból a tükör elé

2020. december 13.

Nóra története arról, hogyan kapta vissza nőiességét a mellamputáció után mellrákból felépülni önmagában hatalmas dolog. A teljes testi-lelki gyógyulás még nem ér véget a negatív laboreredménynél. Egy nő esetében a mell - mely a nőiesség és a szépség szimbóluma - elvesztése komoly traumát jelent. 

Mellamputáció után a lelki felépülésben gyakran évek alatt jutunk el odáig, hogy kimondhassuk: rendben vagyok, készen állok nyitni a külvilág felé.

Szerencsére ma már van megoldás a testkép helyreállítására, és az önbizalom visszaszerzésének útján az első fontos lépés a külső megjelenés. Nóra története inspiráló lehet mindenki számára, aki hasonló beavatkozáson esett át. 

“Iszonyatosan fájt már egy idő után, a bőr húzódott, és mivel a mellem alatti izomréteg is elkezdett sorvadni, az orvosok azt mondták, hogy nem fognak tudni implantátumot behelyezni. Az eltávolító műtét után kitömött melltartóval kellett járnom, ami borzasztóan idegesített, mivel folyamatosan elcsúszott. Abban az időben a legkevésbé sem éreztem magam nőnek. Az állandó fájdalom mellett nem volt se nemi, se szociális életem, igyekeztem a munkába menekülni, hogy ne gondoljak rá. Miután átestem a plasztikai beavatkozáson, kb. három és fél hónap kellett, mire ki tudtam egyenesedni és a fájdalmaim ellenére el tudjak menni dolgozni. Az elején nem úgy nézett ki, mint amiből szép mell lesz, a dekoltázsom sem volt az igazi. Hónapokig csalódott voltam, de úgy voltam vele, hogy legalább van” – meséli Nóra.

Szemléletváltás: a mellrák pozitív hozadéka

2020. december 10.

Amikor valakinél mellrákot diagnosztizálnak a kezdeti sokk következtében az érintett a lehető legrosszabb kimenetelre gondol, pedig ha időben felismerik a daganatot nagyon jó eséllyel gyógyítható a betegség. Azonban a hirtelen jött rosszhír feldolgozását követően, a mellrákban érintettek többsége, a betegség hatására optimistábbá válik, mi több teljesen megváltozik az életszemléletük és az értékrendjük. Hogy mi okozhatja náluk ezt a legtöbbször pozitív változást? Désfalvi Judit pszichológus, fejti ki véleményét a témához kapcsolódóan.

Amikor valakinél mellrákot diagnosztizálnak, feje tetejére fordul a világa. Az első sokk elmúlásával és a betegség kiismerésével megváltozik az érintett életszemlélete és értékrendje. A betegek sokkal optimistábbak lesznek és jobban értékelik az élet apró örömeit is.

„Azt vettem észre, hogy a pácienseim a diagnózist követően a kezdeti sokk után kezdenek el igazán élni. Ekkor döbbennek rá, hogy az élet véges és ezért minden percet meg kell élni. Életszemléletük sokkal pozitívabb lesz, még ha esetleg áttétjük is lesz, optimistábban állnak már a betegségükhöz” – nyilatkozta Désfalvi Judit pszichológus, az AVON Mellrák Elleni Küzdelem Hősei pályázatának tavalyi nyertese.

Ez az életszemlélet váltás minden érintettnél máskor alakul ki. Fontos, hogy megértsék a betegséget és a kezelési folyamatokat, hogy mi miért történik. „A legtöbb nő retteg a kemoterápiától, mert attól kihullik a haja. Ilyenkor azt szoktam nekik mondani, hogy a hajhullás egy pozitív visszajelzése a testnek a kezelésre, mert azt jelzi, hogy hat a kemo”- tette hozzá a pszichológus.

A pozitív életszemléleten kívül a rák leküzdése után sok beteg kezd segítő tevékenységbe, amivel segíteni tud sorstársainak. Beteg klubokba lépnek be, ahol önkéntes feladatokat vállalnak, vagy az egészséges táplálkozásról indítanak blogot ezzel segítve betegtársaikat. Vannak olyan mellrák túlélők, akik valamilyen alkotó tevékenység – mint például a horgolás – felé nyitnak. Ennek oka, hogy valami maradandót szeretnének alkotni. Az alkotásaikkal pedig ezen kívül örömet szeretnének okozni mellrákban érintett társaiknak.

A prosztatarákos férfiak is tehetnek az állapotuk javulásáért

2020. november 29.

November a prosztatarák elleni küzdelem hónapja. Idehaza minden évben több mint 4500 férfival közlik a rosszindulatú daganat diagnózisát, szakmai becslések szerint több mint 20 ezren élnek közöttünk, akik már szembesültek a betegséggel. Az életkilátások és az életminőség javításáért maguk a betegek is sokat tehetnek.

A járványhelyzet miatt a személyes segítségnyújtás és találkozások korlátozottá váltak, ezért felértékelődnek azok az internetes lehetőségek, amelyekkel egyre inkább elérhetővé válik az idősebb korosztály is. Ezt felismerve indította el a prosztatarákos férfiakat segítő 10 Ezer Lépés Program is Facebook oldalát, ahol információk, gyógytorna videók, sorstársakról szóló példaadó riportok közzétételével támogatják az érintett családokat.

Nemzetközi tanulmányok szerint lényegesen kisebb a prosztatarák következtében bekövetkező halálozás azon férfiak körében, akik a diagnózis után is rendszeresen – legalább hetente három alkalommal és legalább 30 percen keresztül – a pulzusszámot tartósan emelő sportot, fizikai aktivitást végeznek.

Emellett a szövődmények, mint a műtét vagy sugárkezelés utáni vizelettartási problémák, valamint a mellékhatások, mint a fáradékonyság csökkentésében a speciális gyógytornának, fizioterápiának is fontos szerepe lehet. Az aktív életmódnak a betegek, valamint az őket kezelő egészségügyi szakemberek körében való tudatosítását tűzte ki célul a 10 Ezer Lépés Program, amely kiadványokkal, videókkal, országszerte a betegeknek szervezett programokkal, szakembereknek szóló továbbképzésekkel kívánja elérni, hogy az urológiai vagy onkológiai kezelések mellett a betegek az életmódjukkal is támogassák saját felépülésüket.

Asztma, allergia, Covid-19: központban a tüdő betegségei

2020. november 23.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának szervezésében online folytatódik tovább a Semmelweis Egészség Napok programsorozat, melynek november 26-i alkalmán a tüdőt érintő betegségekről és ezek terápiájáról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

A prezentációk három fő téma köré csoportosulnak. Az első blokkban a dohányzásról és a tüdődaganatokról, ezek kezeléséről kaphatnak új és hasznos információkat a regisztrált részvevők. 

Megtudhatják például, van-e a dohányzásnak kevésbé káros alternatívája, hogyan hatnak a tüdőre a különféle alternatív dohánytermékek – köztük a vízipipa, az e-cigi és az IQOS. Szó lesz a tüdőrák új kezelései lehetőségeiről, a célzott terápiákról, és arról is, hogyan lehet „jól” segíteni egy előrehaladott daganatos betegségben szenvedő szerettünknek.

A program második témakörében az asztma és az allergia kerül górcső alá. Mi állhat a kutya-, macskaszőr, vagy éppen a házipor allergia hátterében, képesek vagyunk-e ennek befolyásolására?  Fájdalmas-e az asztma kivizsgálása? Miért hatékonyabb az inhalációs terápia, mint a tabletta? – sok más mellett ezekre is fény derül az előadásokon és az azokat követő konzultációk során.

Az online program harmadik szekciójában a légúti fertőzésekről, köztük a mindennapjaink részévé vált COVID-19-ről szerezhetnek új ismereteket az érdeklődők, a világjárvány ugyanis újra ráirányította a figyelmet a fertőző betegségekre. Nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan hat a vírus a tüdőre, hanem ahhoz is hasznos tanácsokat kaphatunk, hogyan támogathatjuk az otthoni gyógyulásunkat.

Emellett természetesen a „hagyományos” légúti betegségekről, például az influenzáról sem szabad megfeledkezni. Mit tehetünk ez ellen, hogyan védekezzünk és hogyan hatnak a védőoltások? – ezek a kérdések sem maradnak válasz nélkül. Mint ahogyan az is kiderül, az edzetlenség, a túlsúly, a tüdő vagy a szív betegsége áll-e a terhelésre jelentkező fulladás hátterében.