Információk, érdekességek
A "csókbetegség"
2021. augusztus 09.
Egy csók, és még sok más, többek közt egy heveny vírusos fertőzés. Ezt nevezik köznyelven “csókbetegségnek”, de becézik egyszerűen “monónak”, és emlegetik mirigylázként is. Orvosi neve: mononukleózis.
Többnyire tinédzsereket érint ez a fertőző betegség, amelyet még a 19. század végén Filatov és Pfeiffer írt le, majd 1968-ban véletlenül derült ki – miután egy kutató munka közben megfertőződött a vírussal -, hogy az Epstein-Barr vírus (EBV) tehető felelőssé érte.
– Egy gyakori és általában enyhe lefolyású fertőzésről van szó – mondja Székely Éva, a Szent László Kórház főorvosa. – A herpesz víruscsaládba tartozó vírus okozza, a világon mindenhol előfordul, meglehetősen nagy számban. Az emberek 90 százalékát fertőzi meg tíz éves korig, a kevésbé fejlett országokban pedig a gyerekeknek szinte 100 százaléka átesik a fertőzésen, csaknem tünetmentesen. Előfordulását tekintve 15-24 év az életkori csúcs.
Nyállal fertőz leginkább
Hogy mi köze a csókhoz? Nyállal fertőz leginkább, bár betegség idején vérrel is, és transzplantált szervvel is átvihető abba, aki a szervet kapja. Valójában nem lehet védekezni ellene, és bár enyhe lefolyású a legtöbb esetben, a fertőző osztályon mégis gyakran kezelnek mononukleózissal beteget. Ennek legfőbb oka, hogy a háziorvosok olykor nem tudják megkülönböztetni más vírusos megbetegedéstől, és a biztonság kedvéért inkább beutalják a gyanús tünetekkel bíró betegeket.
Jellegzetes tünetek
A doktornő szerint jellegzetes tünetegyüttessel jár a fertőzés. Magas láz, étvágytalanság, fáradékonyság, nyirokcsomó duzzanat, néha sárgaság hívja fel rá a figyelmet.
– Normális esetben spontán gyógyul – hangsúlyozza Székely Éva. – Bár nincs specifikus terápiája, 2-3 hét alatt tünetmentessé válik a fertőzött, ha szükséges tüneti kezelésként lázcsillapítót és fájdalomcsillapítót kap. Gondoskodni kell az ágynyugalomról és a megfelelő folyadékpótlásról is. Csak a jól “hidratált” beteg szervezete képes szövődmények nélkül legyőzni a vírusfertőzést.
Csókbetegség: cseppfertőzés útján terjed
2021. augusztus 09.
A „csókbetegség” elsősorban serdülők és fiatalok betegsége, cseppfertőzés útján terjed. Dr. Kádár János immunológustól, az Immunközpont főorvosától megtudhatjuk, hogy mi okozza, és hogyan kezelhetjük az influenzához hasonló tüneteket produkáló betegséget.
A betegséget többnyire egy Epstein-Barr nevű vírus okozza, ami a gamma-herpeszvírusok körébe tartozik. Kisebb százalékban más vírus is okozhat ilyet, így a citomegalovírus vagy a HIV.
A betegség leginkább típusos formája az orvosi nevén fertőző mononucleosis, vagy Pfeiffer-féle mirigyláz, de a köznyelvben inkább csókbetegség néven terjedt el, mivel valóban ez a fertőzés átadásának egyik gyakori módja. Mégsem csak a szerelmesek betegsége, mivel egy rosszul elmosott pohár vagy körbeadott vizes palack is könnyen a fertőzés forrása lehet.
A mononucleosis tünetei betegenként eltérő súlyossági fokban és formában jelentkezhetnek és fennállási idejük is egyénenként eltérő lehet.
- Vannak gyakorlatilag panaszmentes betegek, akik mégis hordozói a vírusnak, így tudtuk nélkül is továbbadhatják a fertőzést. A kórkép enyhébb megjelenési formája, ha a beteg gyengének érzi magát, esetleg rossz a közérzete, de a tünetei rövid idő alatt elmúlnak.
- Súlyosabb esetben influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek – nagyfokú gyengeség, elesettség érzés, fejfájás, láz, duzzadt nyirokmirigyek – melyek akár hetekig is fennállhatnak. A mononucleosis egyik legsúlyosabb formája, amikor a belső szervek – máj, vagy lép – megduzzadnak, hasfájás, hányás kíséri.
A felsorolt tünetek sokszínűsége és az egyéni eltérések gyakorisága miatt a betegség diagnózisára nem minden esetben kerül sor. Nagyrészt azért, mert mire az beteg orvoshoz kerül, már jobban van, vagy a tünetek meg is szűntek. Kezdeti stádiumban az influenza mellett a tünetek a tüszős mandulagyulladással is könnyen összetéveszthetők. A betegséget beazonosítani a laborvizsgálat segíthet, de kezdetben itt sem minden esetben láthatóak az eltérések.
Körültekintő kezelés szükséges!
Erre is fontos figyelni az asztmásoknak nyáron!
2021. augusztus 02.
Asztma esetén fulladást, nehézlégzést, asztmás rohamot is kiválthat, ha az allergiát okozó növény virágpora magas koncentrációban van jelen a levegőben. A pollenjelentés mellett azonban a légszennyezettségi adatokat is érdemes átböngészni, mielőtt szabadtéri programot szervez – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.
Milyen légszennyezettségi értékeket figyeljen?
A levegőben található apró, szabad szemmel nem látható részecskék közt pollenek, égéstermékek, por is megtalálható, ezeket belélegezve, az asztmásoknál jellemző gyulladt légutakat irritálják, felerősítik a tüneteiket. Asztmások esetében különösen a talajközeli ózon és a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat, ilyenkor sok betegnél lépnek fel köhögési rohamok, jelentkezik nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén.
Közvetve is rontja az asztmás tüneteket
A légszennyezettség nemcsak önmagában jelent problémát. A légutakat irritáló szennyeződések belélegzése miatt az asztmás beteg érzékenyebb lehet más triggerekre (rohamot provokáló tényezők) is. Így például a magas légszennyezettség idejére szervezett szabadtéri program után az otthonában található, egyébként panaszt nem okozó allergének, mint például a penész és a poratka is irritálhatja, fokozhatja a tüneteit.
Az ózon inkább nyáron, a részecske szennyeződések inkább télen okoznak gondot
A légszennyezettség bármelyik évszakban lehet magas. Télen, a köd, pára és gyenge légmozgás miatt különösen a nagyvárosokban, forgalmas utak mellett, vegyes tüzelésű fűtés miatt, elsősorban a felhalmozódó kisméretű részecske szennyezés jelent gondot. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.
Indul a hallójárat-gyulladás szezonja!
2021. augusztus 01.
A középfül-gyulladás inkább a téli hónapok betegsége, nyáron elsősorban hallójárat-gyulladás miatt fordulnak orvoshoz a betegek – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter. A Fül-orr-gégeközpont orvosát a két betegség közti különbségekről és a helyes fülcsepphasználatról kérdeztük.
Középfülgyulladás
Baktérium vagy vírusfertőzés következtében „húzódik a fülre” a betegség és jelentkeznek a középfülgyulladás tünetei. Ilyenkor a felső légutak, orrüreg vagy garat megfázásos eredetű gyulladása terjed át a fülkürtön keresztül a középfülre. A fülkürt rövidsége miatt gyerekeknél gyakoribb, de felnőttkorban is előfordul: erős fülfájás, rossz hallás, láz, levertség jelzi a betegséget. Kezeléséhez antibiotikumra, orrcseppre lehet szükség. A gyulladás a dobhártya átszakadását okozhatja, ha ez bekövetkezett – és a dobhártya már nem zárt – fülcsepp használata tilos!
Hallójárat gyulladás
A külvilág felé haladva, a fül következő része a középfül után a külsőfül, a hallójárat. Ezen a területen gyulladás rendszerint a nyári hónapokban jelentkezik, hiszen kialakulásában döntő szerepe van a fül felázásának. A meleg és a túlzott nedvesség meggyengíti a hallójárat bőrének védőrétegét, így az könnyen befertőződhet. A hallójárat gyulladást baktériumok vagy gombák okozzák, a betegséget a hallójárat beszűkülése és erős fájdalom jelzi.
A beszűkülés miatt a fülcsepp használata kezdetben eredménytelen lehet, így a gyulladást első körben a hallójárat alapos kitisztításával és gyógyszeres gézcsíkkal kell lecsökkenteni, majd ezt követően lehet a gyulladáscsökkentő fülcseppet használni. A hallójáratot szakorvosnak kell kitisztítania, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szedésére is szükség lehet, a meleg borogatás szigorúan tilos! A gyógyulásig a fület a víztől is óvni kell.
Van a családjában olyan, aki zöldhályoggal küzd?
2021. július 29.
A glaukóma a látásvesztés egyik vezető oka, így fontos, hogy tisztában legyünk a hajlamosító tényezőkkel. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a családi halmozódásra hívja fel a figyelmet.
A zöldhályog (latin néven glaukóma) az egyik leggyakoribb súlyos szembetegség a fejlett közegészségügyű országokban, és világszerte a vakság egyik vezető oka. Zöldhályog esetén valójában semmiféle hályog nincsen a szemen, hanem a látási információt az agy felé továbbító idegsejtek és a hozzájuk tartozó idegrostok pusztulnak el. Ez a látótér és a látás egésze tekintetében jelent a beteg számára romlást, ami kezeletlen esetben akár a teljes vakságig fokozódik.
Az idegsejt- és rostvesztés folyamatos- azaz, ami már elhalt, az vissza nem állítható. Éppen ezért fontos, hogy a zöldhályogot korai állapotban fedezzük fel, amikor a még meglévő és a beteg mindennapi élete szempontjából még kielégítő látás megfelelő kezeléssel megmenthető.
Zöldhályog néven számos glaukóma formát foglalunk össze. Ezek nagy részének ismertek a kockázati tényezői (rizikófaktorai). Az egyik fő rizikófaktor az, ha a vérrokonok valamelyikén, vagy akár több közeli vérrokonon előfordult már a zöldhályog.
Ha valamelyik szülőjénél vagy testvérénél diagnosztizáltak glaukómát, akkor Önnek is fokozott a kockázata erre a betegségre. Éppen ezért rendszeres, célzott szemészeti vizsgálatra (szűrésre) van ilyenkor szükség, hiszen reális az esély arra, hogy a betegség és az azzal járó látáskárosodás előbb-utóbb Önnél is kialakul.
Az örökletes tényezőkön kívül a zöldhályognak más ismert kockázati tényezői is vannak, például a 40 év feletti életkor, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a rövidlátás, a túllátás (hipermetrópia). Ezek szintén indokolttá teszik az glaukóma irányú célzott szemészeti vizsgálatot. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája most a családi kockázattal kapcsolatos orvosi ellenőrzés fontosságára hívja fel a figyelmet.
A zöldhályog erős családi halmozódást mutat
A zöldhályog családi halmozódása vagy genetikai jellemzők miatt alakul ki (ilyenkor a glaukómát eredményező genetikai variánsok öröklődnek), vagy a szem olyan jellegzetességei öröklődnek, melyek másodlagosan okozhatnak zöldhályogot (pl. túllátóság, azaz hipermetrópia, rövidlátás). Fokozott veszélyben vannak azok, akiknek elsőfokú rokonaiknál (szülő, testvér, gyermek) már kialakult zöldhályog. Ilyenkor akár 9-szer nagyobb az esély arra, hogy glaukóma fellépjen. Természetesen, akinek nincsen a vérrokonai között zöldhályogos, az is lehet glaukómás, ezért az időszakos szemészeti vizsgálat minden felnőttnek ajánlott- figyelmeztet a professzor.
Ne várja meg, amíg tüneteket okoz!
A glaukóma kezdeti állapotban nem okoz tüneteket, ám a romlás ilyenkor már megkezdődött. Sajnos gyakran előfordul, hogy a beteg csak akkor keres fel szakembert, amikor a látótér és a látás romlása már olyan mértékű, hogy az zavarja a mindennapi életben. Fontos megérteni, hogy ez nem a kívánatos eljárás, hiszen a már kialakult látásromlás vissza nem fordítható. A kezelés a további romlás ellen irányul. Így a beteg a legjobb esetben is olyan látással kell, hogy leélje az életét, amilyennel az első szemorvosi viziten megjelent.
Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel a zöldhályog irányú célzott szűrés, melynek során a glaukóma még korai állapotban, a panaszok megjelenése előtti stádiumban felfedezhető. Ez különösen azoknak ajánlott, akik rizikócsoportba tartoznak.
“Amennyiben valakinek a családjában előfordult már zöldhályog (glaukóma), nagyon fontos, hogy az illető rendszeres, célzott glaukóma szűrésen vegyen részt akkor is, ha semmilyen panasza nincs! Így idejében kiszűrhetőek az elváltozások, és a terápia, mellyel megakadályozható a további látásromlás, azonnal megkezdhető”– hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...697071...258