Információk, érdekességek
Egyre gyakoribbak a gyulladásos bélbetegségek
2021. szeptember 11.
Egyre súlyosabb tünetekkel és egyre korábbi életszakaszban jelentkezik a gyulladásos bélbetegség a hazai lakosság körében. Ezek közül a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás a leggyakoribb, mintegy 45 ezer embert érint.
A korai felismerés azért lehet fontos, mert az időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel, és az életmód helyes megválasztásával javulhat a betegek életminősége. A kórképek korábban többnyire a fiatal felnőtteknél fordultak elő, ám az elmúlt években a gyermekek és a középkorúak között is egyre gyakoribbak, ráadásul a betegségek minden korosztályban súlyos tünetekkel jelentkezhetnek – mondta Dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának docense.
A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) ún. folyamatos kiterjedésű betegség, azaz a végbél felől indul és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet, szinte az első tünet lehet a véres széklet. A Crohn-betegség az emésztőrendszer bármelyik szakaszát érintheti, de leggyakrabban a vékony- és vastagbelet együttesen.
A hasi fájdalom, puffadás, hasmenés mindkét betegségre jellemző tünetek, de előrehaladott állapotban véres székletet, lázat, hirtelen fogyást is okozhatnak – ismertette a docens. Hozzátette, hogy a hasi diszkomfortérzet esetén a páciensek sokszor allergiára, túlevésre gyanakodnak, ezért jellemző, hogy csak a súlyosabb tünetek jelentkezésekor fordulnak orvoshoz, így akár éveket is késhet a diagnózis felállítása. Bár végleges gyógymód jelenleg nem ismert, ezért különösen fontos a minél korábbi felismerés, hogy modern gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javulhasson; az érintetteknek ugyanis akár óránként ki kell menniük a mosdóba, ami sok kényelmetlenséget okozhat a mindennapokban – mondta Dr. Miheller Pál.
A kórképek súlyos és enyhe lefolyásúak is lehetnek. Korábban főként a 25-40 év körüli felnőttek között fordult elő nagy számban, de az elmúlt évek tendenciája alapján egyre több fiatalt érintenek – a betegek 10-15 százaléka gyerekkorú – és 50 éves kor felett is jelenetezhetnek súlyos tünetek, holott korábban erre a korosztályra a betegségek enyhébb lefolyása volt jellemző – tette hozzá. A Semmelweis Egyetemen mint speciális gyógyszerek adására jogosult centrumban évente több ezer gyulladásos bélbetegségben érintett páciens kezelése történik – számolt be a docens.
Degeneratív ízületi megbetegedések kezelése
2021. augusztus 29.
A csontsebészeti műtétek tervezhetőségét és pontosabbá tételét támogató műtéti tervező- és navigációs rendszert, valamint a beavatkozások során használható ortopédiai implantátumokat fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársainak részvételével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Az öregedő társadalmakban egyre gyakoribbá váló degeneratív ízületi megbetegedések megfelelő kezelése komoly kihívást jelent az egészségügyi ellátó rendszerek számára a világ legtöbb országában.
A Sanatmetal Kft., a Szegedi Tudományegyetem és a dicomLAB Kft. együttműködésével – 670 millió forint uniós támogatással – olyan komplex, műtéti tervező- és navigációs rendszert, illetve ezzel kompatibilis implantátumokat és eszközöket hoztak létre, amelyek lehetővé teszik a személyre szabott műtéti navigációt a váll- és térdízületi, valamint a lábsebészetben.
A jobban tervezhető, pontosabb csontsebészeti műtétek alacsonyabb kockázatot és gyorsabb felépülési időt, valamint a szövődmények csökkenését jelentik a betegek számára.
A navigációs sebészeti eljárás során a megbetegedés vagy sérülés által érintett műtéti területről készült diagnosztikai felvételeket feldolgozzák. A felvételek alapján készült háromdimenziós csontmodelleken a szoftver segítségével megtervezik az operációt, így például egy teljes térdprotézis behelyezését. 3D-nyomtatóval készítenek egy navigációs segédeszközt is, amely a beteg érintett ízületének csont- illetve porcfelszínéhez alakítva segíti az orvost a beavatkozás minél pontosabb mechanikai végrehajtásában.
A szakemberek az eljárással kompatibilis ortopédiai implantátumokat és műtőeszközöket is kifejlesztettek. Ezek közül is kiemelkedő a Sanatmetal új vállprotézis rendszere, amely a szabadalmaztatott megoldása miatt nemzetközi figyelemre és sikerre is számíthat. A magyarországi gyártónak a vállízület komplexitása miatt korábban nem volt ilyen protézisrendszere, most azonban ez elérhetővé válik, ami az egészségügyi finanszírozás szempontjából is kedvező versenyhelyzetet teremt a piacon.
A harminc hónapos projekt alatt létrejött eredmények üzleti és tudományos hasznosításával a konzorcium tagjai nemzetközi szinten is az orvostechnológiai piac meghatározó szereplőivé válhatnak, ami az egészségügyi szakellátás színvonalának növekedésén felül lökést adhat a magyar orvostechnológiai exportnak is.
Szívproblémák fertőző betegségek után?
2021. augusztus 28.
A fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá.A fertőzéses betegség is rizikófaktor lehet
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás.
Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját.
A minnesota-i egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum 2 évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt.
A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 %-ánál a fertőzést követő 3 hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30% volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni 2 hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.
Mi lehet az összefüggés?
szívbetegség szívinfarktus kardiológusAz összefüggések pontos feltárása még folyamatban van, de a kutatók szerint az immunrendszer működésében keresendő a megfejtés. A védekező rendszerünk ugyanis fertőzések esetén több fehérvérsejtet és kis vérsejtecskéket, úgynevezett vérlemezkét kezd termelni. Egészséges szervezet esetében a vérlemezkék feladata, hogy „megragasszák” a sérült ereket, például egy vágás esetén.
Ugyanakkor, ha túl sok van belőlük, „összeragadhatnak” és megnő a vérrögök kialakulásának kockázata is. Tehát a fertőzések arra ösztönözhetik a szervezetet, hogy felborítva a normális egyensúlyt, a vérben elinduljon egyfajta vérrögképződési folyamat. Ez pedig akár szívinfarktust vagy stroke-ot is eredményezhet.
Mit tegyünk, mit együnk, ha csepeg a vizelet?
2021. augusztus 27.
Mit ehetek, és mit nem?
Vigyázat! A csökkent folyadékbevitel nem csökkenti, hanem növeli a vizelési kényszer érzését. Ezért az akaratlan vizeletcsepegés ezzel nem oldódik meg. Avizeletinkontinencia a vizelet akarattalan távozása a testből. Hazánkban több mint 600 000 ember él vizeletürítési zavarral. Többnyire a nők idősebb korosztálya veszélyeztetett ebben a sokszor a mindennapi tevékenységet is korlátozó betegségben, de szülést követően akár fiatalabb nőknél is jelentkezhetnek a tünetek.
Kutatások bizonyítják, hogy az inkontinencia hatással van a betegek tápláltsági állapotára, egészségére, mindennapi életére, életminőségére. A fiatal- vagy/és középkorúak elhízása növeli a súlyos és tartós inkontinencia kialakulásának kockázatát. Az elhízás egyik általános és gyakori szövődménye a vizelet – inkontinencia. Ennek hátterében gyakran malnutritio áll. A malnutritio olyan kóros állapotnak tekinthető, amelyben az energia vagy legalább egy lényeges tápanyag abszolút vagy relatív hiánya jelentkezik.
A malnutritio lehet alultápláltság vagy túltápláltság. Azonban a túltápláltság mögött is kimutathatók az alultápláltságot mutató felvételi értékek (pl. több energia mellett kevés vitamin felvétele). A leggyakoribb probléma az elégtelen folyadékbevitel, melyet gyakran kísér csökkent táplálékbevitel, elégtelen energiabevitel.
Élelmiszerek, melyek kerülése inkontinencia esetén előnyös lehet
Az elfogyasztott ételek és italok befolyásolhatják a vizelet – inkontinenciát, ezért érdemes átgondolni az élelmiszerválogatást. A megfelelő étrend segíthet a vizelettartásban, illetve egyes élelmiszerek (ételek, italok) kerülése javíthat az inkontinensállapoton.
ALKOHOLOS ITALOK
Elsőként nem véletlenül említendők az alkoholok. Minden alkoholtartalmú ital dehidratál, azaz vizet von el a testtől. A vizelet mennyiségének növekedése szintén dehidratál, ami több látogatást jelent a mosdóban. Az alkohol akadályozza az agy által a hólyagnak küldött jeleket arról is, hogy mikor engedje ki a vizeletet. Húgyúti „kényszeres inkontinenciában”szenvedőknek (hólyagtúlműködésnek is nevezik) vissza kell fogniuk vagy el kell hagyniuk az alkoholfogyasztást.
Hormonzavarra is utalhat, ha nem kívánja a szexet
2021. augusztus 26.
A szex a mindennapi élet szerves része, épp ezért okoz lelki és párkapcsolati gondokat az, ha valaki huzamosabb ideig nem kívánja. Bár gyakran a felek elhidegülésére vezethető vissza, azonban meglehet, hogy betegség húzódik a háttérben. Dr. Bérczy Judit endokrinológus főorvos elárulja, milyen hormonális problémák okozhatják az összebújások hanyagolását.
Pajzsmirigy alulműködés
A pajzsmirigy alulműködés szinte az egész szervezet működésére hatással van, így nem meglepő, ha a nemi élet alakulását is befolyásolja. Tünetei közt leggyakrabban a túlsúly, a székrekedés és a krónikus fáradság szerepel, azonban többen számolnak be libidó csökkenésről, valamint hüvelyszárazságról is. Nem ritka azt sem, hogy a menstruációban zavar áll be. Bár a szexuális étvágy csökkenése esetén sokszor nem gondolnak pajzsmirigy problémára, így általában más panaszok hívják fel rá a figyelmet, viszont jó hír, hogy gyógyszeres kezeléssel a libidó újra helyreáll.
Prolaktin túltermelődés
„A magas prolaktin szint mind a nők, mind a férfiak esetben a szexuális vágy hiányát okozza. A hormon eredetileg a terhesség a szoptatás ideje alatt fontos, mivel serkenti a tejelválasztást, így ekkor érthető mód megnő a mennyisége. Azonban ha normál esetben is az elfogadott tartományon túl mozog, az impotenciát, illetve hüvelyi szárazságot, esetenként meddőséget eredményezhet. Gyakori tünete a magas prolaktin szintnek a tejcsorgás, valamint menstruációs zavarok is.”- mondja Dr. Bérczy Judit endokrinológus főorvos.
Alacsony tesztoszteron és ösztrogén szint
Bár a tesztoszteront férfi hormonként emlegetik, ennek ellenére a nőknél is termelődik. Amennyiben nincs belőle elegendő mennyiség, az mindkét nemnél szexuális problémákat eredményezhet. Továbbá – akárcsak a tesztoszteron-, az ösztrogén szintje is befolyásolja a nemi vágyat (ezért mérséklődik sokaknál az étvágy a menopauza után). Így ha csökken a libidója, érdemes lehet az okait a nemi hormonoknál keresni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...676869...259