sub

Információk, érdekességek

Miért veszélyes a pápát is megtámadó kétoldali tüdőgyulladás?

2025. március 20.

Fotó: pressfoto | Freepik

A legfrissebb hírek szerint Ferenc pápa kétoldali tüdőgyulladás miatt szorul kórházi kezelésre. Bár a Vatikán közleménye szerint a laborvizsgálatok, a mellkasröntgen és a pápa állapota „továbbra is összetett képet mutat”, a vallási vezető „jó hangulatban” van. Dr. Hidvégi Edittől, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyászától megkérdeztük, miért fenyegetheti az idősebbeket komolyabban a tüdőgyulladás, milyen tünetekre kell felfigyelni és hogyan lehet kezelni a betegséget.

A pápa veszélyeztetett a tüdőgyulladás szempontjából

A WHO adatai szerint a világon a 7. leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás, még napjainkban is. Nem egyenlő arányban fordul elő a kórkép legyengült állapotú egyének és erős immunrendszerrel rendelkezők között, illetve az életkor tekintetében is különbségek mutatkoznak. Érthető okokból idősebb korban, legyengült immunrendszerű egyéneknél, csecsemőkorban, vagy koraszülötteknél lehet különösen veszélyes a tüdőgyulladás, mert gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki. Az idős emberek tüdőgyulladása esetén például sokszor hiányzik a másoknál jellemző magas láz. További tipikus tünet lehet még a száraz vagy váladékos köhögés, a köpetürítés, a mellkasi fájdalom, a légzési nehézség, a végtagfájdalom, a szédülés, a fejfájás. Ha viszont egy idős ember ilyen erős tünetek nélkül, de ismert ok nélkül ágyban marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra.
Az immunrendszer sérülékenysége Ferenc pápánál különösen indokolt, a vezető erősen hajlamos a tüdőfertőzésekre, ugyanis a BBC cikke szerint felnőttként mellhártyagyulladásban szenvedett, és 21 éves korában eltávolították egyik tüdejének egy részét.

Mi okozhatja a tüdőgyulladást?

A tüdőgyulladást (pneumóniát) leggyakrabban baktérium vagy vírus okozza, de kiválthatják paraziták, belélegzett gőzök, gázok, illetve akár a légzőrendszerbe került idegentest is. A tüdőgyulladásoknak 60%-át okozzák baktériumok, ezen megbetegedéseknek a halálozása a többi kórokozó által kiváltott megbetegedésnek akár a 2-3-szorosa is lehet. Magyarországon a teljes antibiotikum-fogyasztásnak mintegy a tizedét a tüdőgyulladások kezelésére használják fel.
A pápa esetében az információk szerint ún. kétoldali tüdőgyulladásról van szó, ami azt jelenti, hogy az egész szerv érintett a betegségben. Ha a tüdőgyulladás csak foltszerűen helyezkedik el a tüdőben és a gyulladás a légutak menti szövetekben terjed, bronchopneumoniáról van szó, ez a legenyhébb forma. Amennyiben a tüdőnek csak egy lebenyét érinti a gyulladás, amely nem tör át a lebenyhatáron, akkor lebeny-tüdőgyulladásról van szó. Ha pedig a gyulladás a tüdő kötőszövetes vázát érinti interstitiális (szövet közti) tüdőgyulladásról beszélünk.
Ezt a megkülönböztetést azért fontos ismerni, mert bár a tüdőgyulladás tünetei hasonlóak lehetnek az egyes fajták esetében, a kezelési mód jelentősen eltérhet a különböző típusok között. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a gyorsabb gyógyulás és a súlyos szövődmények elkerülése érdekében.


Ilyen korai jelek utalhatnak 2-es típusú cukorbetegségre

2025. március 19.

Minél előbb észleli valaki magán a 2-es típusú cukorbetegség jeleit, annál korábban részesülhet megfelelő kezelésben, amelynek felépítésében nagy segítséget jelenthet a szöveti cukormonitorozás. Az ennek alapján kialakított életmód és szükség esetén orvosi kezelés pedig erősen csökkenti a komolyabb szövődmények rizikóját. Sokan azonban nem gondolják, hogy a gyakori vizelés, a kimerültség vagy a homályos látás tünet lehet. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista a korai figyelmeztető jeleket vette számba.

Fotó: Tesa Robbins | PixabayHogyan lesz az inzulinrezisztenciából 2-es típusú cukorbetegség?

Az úgynevezett inzulinrezisztencia (más néven prediabetes) nagyon sokáig nem okoz tünetet. Még a vércukorszint is normális marad egy ideig, ugyanis a szervezet több inzulint termel, hogy ellensúlyozza az inzulinrezisztenciát. Ha azonban a hasnyálmirigy huzamos ideig kénytelen sok inzulint termelni, akkor az ezért felelős béta-sejtek elkezdenek „elfáradni”, kimerülni, és a hasnyálmirigy már nem tudja optimális tartományban tartani a vércukorszintet. Így alakulhat ki az emelkedett éhgyomri érték, a csökkent glukóz tolerancia, illetve a 2-es típusú diabétesz. Nagyon fontos tudni, hogy az emelkedett vércukorszint és az inzulinrezisztencia még visszafordítható állapotot jelentenek. Ehhez azonban életmódváltás és szükség esetén orvosi kezelés kell, amelyekhez nagyon komoly támpontot jelent a 2-es típusú cukorbetegeknek is erősen ajánlható időszakos szöveti cukormonitorozás. A néhány hétig viselt diszkrét kis eszköz ugyanis olyan információkhoz juttatja a diabetológus orvost és a dietetikust is, amelyekre egy nagyon hatékony étrend és kezelés épülhet.

Ilyen korai tünetei lehetnek a 2-es típusú cukorbetegségnek

  • Szinte folyamatos éhség
    A 2-es típusú cukorbetegségben nem jut elég glükóz a véráramból a test sejtjeihez, vagyis tulajdonképpen nincs „üzemanyag”. Ezért jelzi azt a szervezet, hogy „éhes”, még akkor is, ha nemrég evett az illető.
  • Fáradtság, alacsony energiaszint
    Az „üzemanyaghiány” vezet odáig, hogy az érintett akkor is kimerültséget, tartós fáradtságot érez, ha ezt az általa végzett tevékenység nem indokolja.
  • Gyakori vizelési inger
    Amikor a vércukorszint magas, a vesék megpróbálják eltávolítani a felesleges cukormennyiséget – kiszűrve azt a vérből. Ez eredményezi a gyakoribb vizelési ingert, különösen éjszaka.
  • Erőteljes szomjúság érzet
    A gyakoribb vizelés miatt több vizet is veszít a szervezet, ami szomjúságérzetet okoz, a dehidráció elkerülése végett.

Influenzák és felső légúti megbetegedések 3.

2025. március 18.

Fotó: brgfx | Freepik

III. rész: Influenza okozta agyhártyagyulladás

Az influenzát azonban nemcsak vírus, hanem baktérium is okozhatja. Ilyen az agyhártyagyulladást okozó baktérium, mely cseppfertőzéssel terjed. A kórokozó behatolási kapuja leggyakrabban az orr- vagy garatüreg. A járványos agyhártyagyulladást egy másik fajtájú baktérium okozza. A beteg és a kórokozó-hordozó ember orr- és torokváladéka útján a fertőzés terjedési módja a cseppfertőzés. Az agyburok gyulladása életveszélyes megbetegedés, rendszerint a felső légúti huruthoz kapcsolódó fejfájással, a fej bólintásának képtelenségével és magas lázzal kezdődik. Az agyhártyagyulladásos fertőzés leggyakrabban a fejletlen higiéniájú, szegény, zsúfolt lakosságú területeken fordul elő. Így például nagy a járványveszély a mekkai zarándoklatok idején, ahol a megújuló járványok arra késztették Szaúd-Arábia hatóságát, hogy a beutazást a védőoltás meglétéhez kössék. Évenkénti járványok leginkább a fejlődő világ országaiban (Afrika középső része) a száraz időszakban, tehát decembertől júniusig veszélyeztetik az utazót.

A megelőzés módja a rendszeres kézmosás, és a vakcináció.
Bár a fertőzés valószínűsége a rövid távú tartózkodásnál csekély, az oltás mégis ajánlott a betegség magas halálozási aránya miatt. Az egy injekcióból álló oltást az indulás előtt két héttel célszerű beadatni, hogy a teljes védettséget elérje a szervezet. Az agyhártyagyulladás (meningitis) elterjedtsége főleg Afrika trópusi övezetében nagyarányú, ezt a földrajzi területet „meningitis-öv”-nek is nevezik, mert az Egyenlítő mentén, övszerűen húzódik a kontinensen belül.
Közép-Afrikába utazik? És a meningitis ellen beoltatta már magát?


A hemiplégiás migrén összetéveszthető a stroke-kal

2025. március 18.

A hemiplégiás migrén egy ritka típusú fejfájás, amelyet az egyik oldal végtagjainak gyengesége vagy bénulása előz meg. Mivel ezek a tünetek kifejezetten hasonítanak a stroke tüneteire, sürgősségi ellátásra van szükség. Ezek után viszont akkor is szükséges a neurológiai kivizsgálás, ha maga a hemiplégiás migrén nem életveszélyes állapot. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa beszélt a diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről.

Fotó: Alana Jordan | PixabayA hemiplégiás migrén két típusa

A tipikus migrén tünetekkel és a fél oldali izomgyengeséggel, bénulással járó hemiplégiás migrén jellemzően aurajelenséggel kezdődik, amellyel szinte párhuzamosan jelentkezik a fejfájás roham. Amíg azonban a klasszikus migrén egy gyakori betegség, ez a fajta migrén ritkának számít. Általában 12-17 éves kor közt jelentkezik az első roham, és az idősödéssel jellemzően csökkenő tendenciát mutat.
A betegségnek alapvetően két típusa különböztethető meg.

  • Familiáris hemiplégiás migrén: ez a genetikusan meghatározott típus öröklődik a családban, és mindhárom altípusa bizonyos génváltozatokhoz kötődik. (Ezeken kívül létezik egy negyedik típus is, amelynél nem található ismert genetikai változás.)
  • Sporadikus hemiplégiás migrén: ilyen esetekben nem öröklődéses alapon, hanem véletlenszerűen alakul ki valakinél ez a betegség.

Jellegzetes tünetek

A hemiplégiás migrén az izmokat, a beszédet és a látást érintő tüneteket okoz, azonban más módon, mint a klasszikus migrén.

  • Az izomgyengeség csak a test egyik oldalán jelentkezik.
  • A gyengeség mellett zsibbadás, bénultság is érezhető lehet az arcon, a kezekben, lábakban.
  • Olyan látászavarok is érzékelhetők, mint a felvillanó fények, a cikk-cakk minták, a kettőslátás, a vakfoltok.
  • A beszédben is nehézség mutatkozik.
  • Hirtelen kimerültség, zavartság jelenik meg.
    Ilyen tünetek a klasszikus migrén aura fázisában is kialakulhatnak, de az izom-, a beszéd- és a látási tünetek más migréntípusokban nem jelennek meg.
  • Mivel ezek a tünetek nagyon hasonlítanak a stroke tüneteihez, nem érdemes megpróbálkoznunk magunkat diagnosztizálni, mindenképpen mentőt kell hívni, mert ha valóban stroke-ról van szó, minden perc számít – hangsúlyozza Para doktor. – Ha hemiplégiás migrénről van szó, akkor ugyan jellemző a komoly, lüktető jellegű fejfájás is, ami szinte egy időben jelentkezik a fél oldalas tünetekkel, de ezt egy laikus nem feltétlenül tudja megkülönböztetni a stroke-tól. 

A sejtterápiás kezelés 3 fő előnye vállfájdalom esetén

2025. március 09.

A váll az egyik legflexibilisebb ízület a testben, amelyben csontok, izmok és más képletek teszik lehetővé az összetett mozgásokat és erőkifejtést. Ugyanakkor az itt létrejövő problémák kezelése gyakran nem könnyű, ezért is fontos hangsúlyozni a modern regeneratív medicina jelentőségét. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája mutatta be a sejtterápiás kezelés lehetőségét.

Fotó: Inge Poelman | UnsplashRegeneratív orvoslással támogatható a szervezet

Nincs jobb gyógyító, mint a saját testünk, ráadásul a természetes módon bekövetkező gyógyulás teljesen biztosan nem árthat. Ezért is olyan izgalmas terület a regeneratív orvoslás, amely egy gyógyszermentes, természetes lehetősége annak, hogy a test öngyógyító képességét a lehető legmagasabb „fokozatra kapcsoljuk”, és akár olyan sérülések, műtétek, egyéb problémák után is gyorsabb legyen a felépülés, amelyek korábban erősen elhúzódtak.
– A regeneratív orvoslás egyik leghatékonyabb eszköze a sejtterápiás kezelés (PRP-kezelés), amely egy optimális megoldás lehet számos vállprobléma terápiájában. A sejtterápiáról fontos tudni, hogy a vérlemezkékben gazdag vérplazmát használja fel – erre utal a PRP megnevezés is (platelet-rich plasma), amelyet ún. centrifugálással lehet kinyerni a saját vérből. Miután tehát vérvétellel kinyerjük a saját vért, azt a megfelelő eljárás után vissza is injektáljuk az érintett testrészbe. A vérlemezkék sok egyéb mellett növekedési faktornak nevezett hormonokat is tartalmaznak, amelyek támogatják a test öngyógyító folyamatait. Vagyis tulajdonképpen arról szó, hogy a természetesen módon is a vérben lévő hasznos anyagok nagyobb koncentrációban és célzottan jutnak vissza oda és akkor, ahol és amikor nagy szükség van rájuk – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája.

Ezért olyan gyakoriak a vállsérülések

A váll a szervezetünk legmozgékonyabb ízülete, és annak érdekében, hogy stabilitása biztosított legyen, a felkarcsont fejével ízesülő lapocka ízületi árkát egy kemény szövetből álló gyűrű veszi körül, az úgynevezett labrum. Ez a porcgyűrű segít a felkarcsont fejét a vállízületi árokban tartani. A porc sérülése vagy túlhasználata nem ritka jelenség, különösen, tenisz- vagy szoftball játékosoknál, és minden olyan sportnál vagy egyéb tevékenységnél, amely azzal jár, hogy hosszú időn keresztül a fej fölé kell emelni a kart. Ugyanakkor balesetben is megsérülhet a labrum, például, ha direkt ütés éri a vállat, ha a kinyújtott karjára vagy a vállára esik valaki. Gyakran előfordul, hogy nem önmagában áll fenn a labrum sérülés, hanem egyéb vállbántalmakkal együtt jelentkezik, mint amilyen a rotátorköpeny-szakadás.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...257