Információk, érdekességek
Kávézz egészségesen nyáron is!
2021. augusztus 27.
Így támogatja a kávé az egészséget
Mit tesznek értünk a fák?
2021. augusztus 20.
A növények, a fák jelentőségére sokszor csak a hiányuk hívja fel a figyelmet: ha irtják, vagy szándékosan csonkítják, pusztítják őket. Hogy a fa az élet legszebb szimbóluma - végigkíséri az embert a bölcsőtől a koporsóig - bizonyítja az a tengernyi monda, mese, népdal, irodalmi és képzőművészeti alkotás, amely a fát, mint éltető forrást helyezi középpontba. Olykor az idő múlását, az emberi lét múlandóságát jelzi, máskor a megújulást, vagy az öröklétet jelképezi.
Majdnem minden kultúrára jellemző a mágikus erővel bíró fa tisztelete, melyet félelemmel vegyes alázattal vettek körül emberek. És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest, és eledelre jót, az életfáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának a fáját - olvasható a Biblia teremtéstörténetében.
Míg valamikor az emberek és fák kapcsolatát egy misztikus, különleges viszony jellemezte, addig a mai ember számára e növény központi, „világfa” szerepét már régen elveszítette. Az emberek többsége a tankhajók tengerekben történő elsüllyedését, a vegyi üzemek hatását, a szemetelést, a műanyagból készült tárgyak természetbe kerülését, illetve a széntüzelésű erőművek működését jelölte meg környezetkárosító tényezőként.
Ugyanakkor a papírfelhasználást, a folyószabályozást, a mező- és erdőgazdálkodást egyáltalán nem, vagy kismértékben tartották a környezetre ható tevékenységnek. Érzékelhető, hogy mennyire nem tudatos bennünk a „természet” jelenléte, hogy könnyedén átsiklunk jelentősége felett. Ahogy a régi mondás tartja: melyik hal az, amelyik tudja, hogy vízben úszik?
A növények, a fák környezetvédelmi szerepéről írt régebben egy igen érdekes és izgalmas tanulmányt az azóta elhunyt kertészmérnök-közgazdász, dr. Radó Dezső. Megdöbbentő adatokat tár az olvasó elé: Magyarországon körülbelül 800 kilogramm levegőben található szennyező anyag jut évente egy lakosra (ami széndioxid nélkül „csak” 300 kilogramm); a fák egy lombköbmétere (1 lombköbméter átlag 4 m2 asszimiláló felület) egy évben, a vegetációs időszakban 650 gramm oxigént termel és 590 gramm széndioxidot, dolgoz fel.
Így egy 50 éves fa 50 kg oxigént hoz létre és 68,75 kg széndioxidot képes feldolgozni. Ugyancsak egy lombköbméter levélfelület 4500 gramm szennyező anyagot szűr meg, egy 50 éves fa 405 kg szennyezés szűrésére képes egy év alatt. Egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna piszoktól szabadít meg bennünket.
Hőségben különösen figyeljünk testünk vészjelzéseire!
2021. augusztus 07.
Nemcsak a bőrünk, de a szervezetünk számára is vészhelyzet a hőség, amely az előrejelzések szerint a következő napokban várható. A Magyar Kardiológusok Társasága egészségeseket és szívbetegeket is óva int a kánikulában: 11 és 15 óra között ne legyünk napon, mert a leégés mellett hőgutát is kaphatunk, keressünk árnyékot és folyamatosan ügyeljünk a víz- és sópótlásra! A rendszeres gyógyszerszedők pedig mindenképp konzultáljanak orvosukkal – a meleg ugyanis azok hatását is módosíthatja.
Melegfront idején és a nyár beköszöntekor életmentő is lehet, ha megfogadjuk a Magyar Kardiológusok Társaságának ajánlásait.
A 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetünket próbára teszi. Míg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, pláne szívbetegek megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet.
- Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét.
- Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödéma képződés és trombózis is gyakrabban jelentkezhet.
„Megfőtt” fehérjék, kitágult erek
„Egyfelől az extrém meleg az egészséges szervezetben is okozhat komoly problémákat, a hősokk, hőguta a legsúlyosabb következménye, amikor a szervezet fehérjéi konkrétan „megfőnek”, ez pedig akár infarktusszerű tüneteket is okozhat az egyéb súlyos tünetek mellett. Ennek még semmi köze a szívhez, ilyenkor az egész szervezet hőháztartása borul fel és ez tragédiát okozhat.
Ami már közvetlenül a szív- és érrendszert érinti, hogy a meleg az ereket kitágítja. Ez koszorúérbetegeknek még akár jó is lehetne, viszont ez a szokásosnál is jobban megterheli a test motorját, a szívet, mivel a hőség nagyobb munkára készteti.
A vízháztartás is könnyen felborul, a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett ez különösen veszélyes – főleg a rendszeres vízhajtók szedése mellett. Ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, a kiszáradás ugyanis észrevétlenül megtörténhet. A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb “csatornákon”szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül és nem lesz képes követni a kívánt tempót” – figyelmeztet dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.
Gyógyszeradagolás forróságban – csakis az orvos dönthet!
„A mostani időjárás csökkenti a vérnyomást, vagy éppen vérnyomás-ingadozást okozhat, a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, változtassanak-e erre az időszakra az adagoláson, de semmiképpen se döntsünk magunk a készítmények elhagyásáról, csak mert éppen nincs panaszunk” – mondja a kardiológus, aki külön figyelmeztet a sportolás veszélyeire is.
Mozogni kell – de csak óvatosan!
„A szívbetegeknek is, akárcsak az egészséges embereknek szükségük van a rendszeres mozgásra, ám kánikula idején mindenkinek figyelnie kell, hogy ezt mikor teszi, és hogy ne vigye túlzásba.
Futás ki a természetbe, de hogyan kezdjük el?
2021. július 21.
Gyógytornásztippek kezdő futóknak
A jó idő beköszöntével egyre motiváltabbak vagyunk, hogy több időt töltsünk el kint a természetben. Egy-egy sportoló, futó láttán belülről érezzük a vágyat, hogy mi is felvegyük a nyúlcipőnket, és kezdjük el. De megtorpanunk egy pillanatra, felmerül bennünk a kérdés: hogyan?
A következő tippek segítséget nyújthatnak a kezdetekhez, hogy fokozatosan hozzászoktasd és felkészítsd a szervezeted a terhelésre, mindemellett élvezd is azt, amit csinálsz.
Tűzd ki a célod és kezdd el:
Napokat, heteket tölthetünk el úgy, hogy böngésszük az internetet futástippek után nézve, de az idő csak telik és telik, a pályára pedig még mindig nem léptünk. Első és legfontosabb: tűzd ki magad elé és reális távolságra a célt, amelyet el szeretnél érni, és határozd meg azt is, mennyi idő alatt szeretnéd megtenni. Nagyon fontos mindez, mivel edzési ütemedet ennek megfelelően fogod a későbbiekben megtervezni.
Használd a futás-gyaloglás módszert
Az sosem egy jó kezdés, ha egyből a közepébe vágva, céltalanul, hirtelen elkezdünk futni megállás és pihenőidő közbeiktatása nélkül. Úgy gondolod, hogy jót teszel magadnak, de utána hirtelen jön a fájdalom az ízületekben és a szörnyű izomláz. Úgy érzed, mindennek vége, nem bírod tovább folytatni. Ne ess kétségbe, van megoldás. Használd a futó-gyalogló módszert. A megoldás abban rejlik, hogy futó és gyalogló periódusok követik egymást, mely intervallumok idejét folyamatosan változtatod, ahogy egyre erősödsz. Kezdetben a legjobb, ha 3 perc futást 1 perc gyaloglás követ. Ha ez túl erős, akkor 2 perc gyaloglást is közbeiktathatsz.
Íme egy minta, hogyan is építheted fel az edzésed. Mindennap az edzést 4 perc gyaloglással kezdd és fejezd be. Ezt követően váltogasd az alábbi futás-gyaloglás szakaszokat. Minden nap 30 percig mozogj.
A probiotikumokról: Melyik az igazi?
2021. július 20.
A probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható. Joghurtok és étrend-kiegészítők mint probiotikumforrások
Gyomor- és bélrendszerünkben többfajta mikroorganizmus található. A gyomorban viszonylag kevés, majd a bélcsatornában lefelé haladva egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elô a baktériumok, a vastagbélben kb. 400–500 fajta baktérium él.
Egyes számítások szerint a baktériumok száma egy gramm béltartalomban eléri az egybilliót, a mikróbák össztömege felnútteknél nagyjából egy–másfél kg.
Azokat a humán, vékony- és vastagbélben élô jótékony hatású, ún. bélbarát tejsavbaktériumokat, amelyek nélkül az emberi élet nem képzelhetô el, probiotikumoknak nevezzük, a velük készített élelmiszeripari termékek pedig probiotikusak. A probiotikumok szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok.
A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek nagyobb részben a Lactobacillus (Lb.), kisebb részben a Streptococcus (Sc.) nemzetséghez tartoznak. Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan metabolitokat termel, amelyek elônyösek az ember egészségére, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus (1). Egyértelmûen hasznos tulajdonságú bélbaktériumok közé tartoznak a Bifidobacteriumok (B.) is.
A probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható.
Az egészséges vastagbélben a probiotikumok aránya 40–45%, ez az arány a hazai lakosságban mindössze 12%. Ez a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a Pécsi Tudományegyetem által közösen végzett klinikai vizsgálatok adata. A probiotikumok nagy számban pusztulnak antibiotikumkúra során, a helytelen életmód és táplálkozás következtében, környezeti ártalmak hatására stb., ezért indokolt, hogy a probiotikumokról szót ejtsünk.
A probiotikumok felvehetők
– probiotikus élelmiszerekkel (elsősorban tejtermékekkel, gyümölcslevekkel, jégkrémekkel),
– probiotikus étrend-kiegészítőkkel, valamint
– probiotikus gyógyszerrel.
Amíg azzal mára egyre többen tisztában vannak, hogy fontosak a probiotikumok, amelyeket többféle forrásból tudunk pótolni, azt kevesen tudják, hogy a különbözô probiotikus termékek között nagy különbség van.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...414243...164