Információk, érdekességek
A 9 legjobb kifogás, hogy miért nem élünk egészséges életet
2024. május 18.
Azok a kifogások, melyek az egészséges életmóddal kapcsolatosak, remekül tartják magukat, még ha sokszor épp az ellenkezőjük fedi is a valóságot. A te fejedben is van olyan tévhit, amely megakadályozza számodra a jó közérzetet? Érdemes utánanézni, mi az igazság.
1. Túl körülményes beszerezni az egészséges hozzávalókat!
Ma már a legtöbb nagyáruházban és bevásárlóközpontban lehet kapni friss zöldséget, gyümölcsöt és reform termékeket – semmivel sem bonyolultabb megtalálni az egészséges alternatívákat, mint azokat, amelyeket eddig vettünk. A helyi piacokon pedig akár házi termékeket is vásárolhatunk őstermelőktől, és egyre-másra nyílnak a bioboltok és egészséges ételeket kínáló éttermek, büfék is.
2. Túl drága a friss zöldség
Miért, a pizzát házhoz szállítani olcsó? Vagy a McDonald’sban is telitömheted a gyomrodat, de azt jobb, ha tudod, hogy nagyjából zéró tápértéke van a gyorskajáknak. A zöldség- és gabonafélék – néhány kivételtől eltekintve - jóval olcsóbbak, mint a húsfélék, ez tény. Persze, ha bio minőségről beszélünk, akkor már drágább a zöldség, de ugyanilyen arányban drágább a bio hús is. A hagyományosan termelt zöldségfélék azonban még így is kevesebb káros adalékanyagot és hozamnövelőt tartalmaznak általánosságban, mint a nagyüzemi körülmények között nevelt állatok húsa.
3. Én ragaszkodom a hagyományos, magyaros ízekhez!
Mintegy tonnányi vegetáriánus és reform szakácskönyv és jónéhány hazai gasztroblogger is számottevő bizonyíték arra, hogy igenis, lehet finom reform ételeket főzni, akár hús nélkül is, sőt, jól is lehet lakatni vele az egész családot. A magyaros ízvilágú ételeinket is elkészíthetjük reform alapanyagokból és kíméletes konyhai eljárásokkal – épp olyan finomak lesznek, mint amit megszoktunk (ha nem még ízletesebbek).
4. Sport? Ugyan, mikor van nekem arra időm?
Az idő az első számú kifogás még mindig, ha valami olyan dologról van szó, amihez egy picit módosítani kellene a szokásainkon vagy hozzáállásunkon. Közhely, de igaz: arra van időnk, amire akarjuk. Ha igazán elszánjuk magunkat, tudunk időt találni a mozgásra, ez sokkal inkább a tevékenységek rangsorolásának kérdése. Persze, kényelmesebb a tévé előtt heverészni esténként, mint tornázni egyet vagy munka után, neadjisten előtt beugrani egy jógaórára. De innentől ez kényelmi szempont, és nem időhiány. A kérdés az, hogy mennyire lesz majd kényelmes orvosoknál és kórházakban tölteni az időnk nagy részét ahelyett, hogy most tettünk volna magunkért heti háromszor fél órában.
Ugyanez igaz az egészséges életmód más aspektusaira is: haladhatunk kis lépésekben, kezdhetjük kis időráfordítással, és amikor érezzük az adott szokás jótékony hatását, emelhetjük a rá szánt időt (és esetlegesen pénzt). A lényeg, hogy bátran kísérletezzük ki magunknak, mi az, ami jól esik – onnantól nem lesz szükségünk noszogatásra vagy további motivációra, a tevékenység öröméért fogjuk végezni.
Amikor felborul a belső ritmus
2024. május 14.
Mit jelent a cirkadián ritmus?
Tulajdonképpen egy olyan ősi, biológiai ritmus a szervezetben, amely már az egysejtű moszatoknál is jelen volt több százmillió évvel ezelőtt, amely előre látja a nappalok és éjszakák váltakozását. Az ember sejtjeiben is ketyegnek ezek az ősi biológiai órák, amelyeknek azon csoportját nevezik cirkadián ritmusoknak, amelyek kb. egynapos időtartamra járnak, tehát egy teljes ciklusuk kb. 24 óra alatt jár körbe. Ezeknek az agyban van a központi székhelyük, egy belső ritmusadó szerkezet, amely a szervezet egyéb sejtjeinek a cirkadián ritmusát is szinkronizálja. Tulajdonképpen parancsba adja, hogy mikor van nappal vagy éjszaka.
Vannak emberek, akiknek inkább sietni hajlamos a biológiai órájuk, vannak, akiknek késni. Az egyiket nevezzük hétköznapi nyelven pacsirtának, a másikat bagolynak. Akik könnyebben tudnak alkalmazkodni a műszakváltáshoz, ők nagyobb arányban baglyok, míg mások, akiket ez sokkal jobban megvisel, inkább pacsirták. Ennek a ritmusnak a felborulása összességében véve mindenképpen egy stressz. A ritmusnak a szétzilálása majd minden szervrendszert érinthet. De nem is elsősorban arról beszélünk, hogy valaki önmagában jól alszik-e, amikor alszik, hanem hogy mikor alszik jól. És hogy tudja-e még, hogy mikor tud ő jól aludni? Vagy már szét van zilálva, pl. egy gyakori éjszakai műszakkal vagy egy gyakori műszakváltással. Már semmikor nem tud jól aludni, de már semmikor nem tud jól ébren lenni sem.
Ezt vissza lehet állítani?
Igen. Például amikor valaki félhomályban üldögél egy laboratóriumban – vannak ilyen kísérletek –, és félóránként nyálmintát vesznek tőle megmérni különböző hormonok szintjét a vérkeringésben, akkor azt lehet látni, hogy adott pillanatban megugrik a melatonintermelés, pedig nem történt semmi. Emberünk ugyanúgy ül a félhomályban, csak egyszerűen telik az idő. Még csak nem is fáradt el igazából, csak éppen eljött az ideje az éjszakára való felkészülésnek. Ha ilyenkor valaki felkapcsolja a villanyt, akkor lecsökken a melatoninszint, tehát a biológiai óra indikációja alapján termelődne, de nem tud, mert a fény gátolja. Ilyenkor azt hazudjuk a cirkadián ritmusunknak, hogy még nappal van, tehát, tessék alkalmazkodni. Így állítgathatjuk a saját biológiai óránkat.
Aludhatnánk jobban? Jobbító gondolatok a pihentető alvásért.
2024. május 12.
Jó reggelt!
Nincs jó reggel kellemes, pihentető éjszakai alvás nélkül. Azután jöhet a szép nap és a kellemes esti készülődés. A jó alváshoz. Az alvás olyan fontos része az életünknek, hogy álmosítóan sokat hallunk róla. Az álmosság és az alvatlanság számos betegség oka és előidézője, egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk. A magyarországi alvásegészségügy nemzetközileg is elismert szakemberei, a munkájuk összefogására alakult szakmai-társadalmi szervezet, a Magyar Alvás Szövetség munkatársai újabb kötetükkel, a 2019-ben kiadott Magyar alváskönyv 2., átdolgozott kiadásával erősíteni kívánják a globális trendet: az emberiség egyre rosszabbul alszik, ennek megváltoztatása közös feladat.
A legutóbbi esztendőkben sokat változott a világ: világjárvány és háborúk, az életkörülmények módosulása kihat az alvásunkra is. Az alvással foglalkozó tudományok új irányainak a kijelölése, eredményeinek a mielőbbi hasznosítása mindennapi teendőnk: az orvosoknak, a gyógyítóknak, a betegeknek és az egészséges embereknek egyaránt. A magunk részéről üdvözlünk és támogatunk minden törekvést, amely közelebb hoz bennünket az alapvető élettani folyamatok, így a fény, az oxigén, a víz alvásunkra és a mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak a megismeréséhez. Egyre inkább felismerjük, hogy az alvászavarok, miközben számos problémát okozhatnak, valójában rendszerszintű rendellenességek, amelyek többszörösen hátrányos következményekkel járnak. Felborítják az életritmusunkat, széttördelik a szervezetünk és a lelkünk harmóniáját, kikezdik az egészségünket. Az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik. Elmérgesedett az alváshoz való viszonyunk. A szaktudomány alvásválságról beszél, amely világméretű.
- Az amerikai felnőttek 40%-a alváshiányos.
- A Nagy-Britanniában végzett felmérések során a megkérdezettek közel egyharmada panaszkodik, hogy a megelőző fél évben éjjelente átlagosan kevesebbet alszik 7 óránál.
- A japánok kétharmada hétköznap éjszakánként nem alszik eleget.
- Európában a felnőtt lakosság 29,6%-ának vannak alvással kapcsolatos panaszai.
- Magyarországon ez a szám megközelítően 40% – a budapesti alvásközpont legutóbbi felmérése szerint. A magyarok tehát rosszabb alvók a kontinens átlagánál.
Ezt személyesen is megtapasztalhatjuk a háziorvosi és az alvás-szakambulanciai rendeléseken, de mindenki érzékelheti a környezetében és saját magán. Az elmúlt negyedszázadban a kommunikációs technológia olyan mértékű fejlődésének vagyunk a részesei és élvezői, amely a kapcsolatteremtés új dimenzióit hozza a mindennapjainkba – a közvetlen környezetünkkel és az egész világgal. kapcsolattartásra vagyunk beprogramozva: amikor úgy gondoljuk, hogy kikapcsolunk, akkor is az állandóan felfokozott várakozás izgalmi állapotában létezünk, így alvó állapotba kerülni – valljuk be – nem könnyen működik. hovatovább a fennmaradás, a siker kulcstényezője lesz, hogy ki milyen módon tudja a rendelkezésére álló 24 órát a legeredményesebben hasznosítani. Ez pedig – legalábbis napjainkban – leginkább az ébrenlét meghosszabbításával, az éjszaka rovására lehetséges. Egyre többen ismerik fel azonban: az alvás a globálisan versengő világban nemcsak a túléléshez szükséges, hanem az ádáz küzdelemben való helytállás, az eredményesség, a siker, valamint a lemaradástól való félelem és távolságtartás alapvető feltétele.
Találjunk rá a pihentető alvásra
2024. április 22.
A jó alvás nemcsak a kielégítő pihenés forrása, hanem többek közt lehetővé teszi, hogy feltöltődjünk energiával, és így ne legyünk fáradtak napközben, tudjunk koncentrálni feladatainkra. De a közelmúlt alvással foglalkozó, számos tanulmánya eredményeiből merítve 10 további, kevésbé ismert okot is felhozhatunk annak igazolására, miért is fontos a jó alvás. Az alábbi jótéteményeknek ösztönözniük kell arra, hogy több figyelmet fordítsunk alvásminőségünk javítására.
AZ ALVÁS:
Szépít
Svéd kutatók is bizonyítékot szolgáltattak erre a jótékony hatásra egy nemrégiben megjelent munkájukban. Korábbi kísérletük során felkértek 65 személyt arra, hogy véleményezzenek 23 fiatalról készült pillanatképet, akiket – anélkül, hogy a „megfigyelők” tudták volna – egy pihentetően átaludt és egy ébrenléti órákkal terhelt éjszaka után fényképeztek le. Az eredmény azt mutatta, hogy a résztvevők „vonzóbbnak” tűntek, amikor átaludták az éjszakát.
Magyarázat: A jó alvás következtében elkerülhetővé váltak azok a fiziológiai változások, melyek az arcon látszanak, és hosszú távon potenciálisan károsak. A vonzónak tekintett vonások azonban azok, amelyek jó egészséget tükröznek.
Fiatalít
A jó alvás serkenti a sejtmegújulást, és segíti a szövetek regenerálódását az egész szervezetben. Ezt erősítette meg pl. egy néhány éve végzett állatkísérlet nyomán készült, amerikai tanulmány. A speciális célú kísérlet azt mutatta, hogy a kialvatlanság – vagy akár részleges alváshiány – 10 napon át, akár ötször több sejtelhalást okozhat a bélfalban.
Magyarázat: A kielégítő alvás helyreállító hatását az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon segíti elő, amely nagy mennyiségben főleg az éjszaka kezdetén, a mély alvás során termelődik.
Méregteleníti az agyat
Az alvás ezen funkcióját egy 2019-ben megjelent, amerikai tanulmány is igazolta, amely szerint az lehetővé teszi a napközben felgyülemlett, az idegsejtek által termelt káros anyagok eltávolítását. Több neurodegeneratív betegség, pl. az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozhatók ezek a salakanyagok.
Magyarázat: Alvás közben kitágul az agysejtek közötti tér, ami lehetővé teszi, hogy egy speciális folyadék végigáramoljon az agyon, bizonyos csatornákon át, és kimossa belőle a felesleges salakanyagokat, méreganyagokat
Elég -e „Majd a sírban pihenni”? – Az alvás világnapja alkalmából
2024. április 21.
Az alvás világnapja alkalmából érdemes lehet átgondolni, hogyan is állunk az alváshoz, és ezzel hogyan járulunk hozzá vagy nehezítjük meg a jóllétünket.
Az alvással, pihenéssel kapcsolatban rögtön a következő magyar szólásmondás jut eszembe. „Majd a sírban pihenek” – ezt a mondatot meghallva mentális egészséggel foglalkozó szakemberként össze szoktam ráncolni a szemöldökömet. Ez a szólás, ill. valójában az e mögött húzódó gondolkodásmód, véleményem szerint, egy olyan, a pihenéssel, alvással való negatív kapcsolatról árulkodik. Megakadályozhat minket abban, hogy megfelelően energetizáltak legyünk ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat a bőrünkben, és életünkben jelenleg és a jövőben is.
Ezt a mondatot különösen gyakran hallom a 60–65 év feletti korosztály tagjaitól, és ez elgondolkodtat. Elképzelhető, hogy azok a generációk egy olyan korban nőttek fel és dolgoztak, ahol nem volt lehetőség megállni és hátradőlni. Most pedig, amikor már lehetne pihenni a nyugdíjas években, már nagyon nehéz „feltenni a lábat” vagy szundítani egyet, hiszen a fejükben visszhangzik az említett szólás. Ez az akkori közvélekedést tükröző mondat egyszerre sarkall örök tevékenykedésre és bélyegzi meg a pihenést (azaz a „semmittevést”).
Pedig aki az alváson spórol, lehet, hogy rövid távon időt nyer, de hosszú távon időt veszít.
Legalábbis azok, akik az alvást kellemetlen kényszerűségnek tekintik, és így is bánnak vele, azok az életminőségükkel (és akár egészségesen töltött életéveikkel) fizetnek. Az alvás szerepével és előnyeivel (hiányában pedig súlyos és összetett következményeivel) foglalkozó kutatások száma olyan népes és egyre gyarapodó, hogy nehéz röviden összefoglalni. Az biztos, hogy ha ezekkel az eredményekkel mind tisztában lennénk, a legtöbben sürgősen elsőrendűvé tennénk a megfelelő alvási rutin és az alvási higiénia kialakítását.
Az alvás ugyanis egy rövid és hosszú távú befektetés testi, lelki és szellemi egészségünkbe.
A megfelelő mennyiségű és minőségű alvással már
- rövid távon is frissebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk,
- hosszú távon pedig immunrendszerünk erősítéséhez, agyi egészségünk fenntartásához és lelki folyamataink „megolajozásához” járulunk hozzá.
Természetesen mindig vannak és lesznek „rövidebb éjszakáink” – az élettel együtt járó néha örömteli (pl. csecsemő a családban), néha fájdalmas dolgok miatt (pl. betegeskedő szerettünk miatti aggodalom). Ez az élet része, és ilyenkor természetesen nem a 8 óra alvás az elsőrendű, hanem a biztonság, a kapcsolódás stb. Sokkal fontosabb a nehéz kivételekre való fókuszálás helyett azon gondolkodnunk, hogy amikor a megszokott módon alakulnak a hétköznapjaink, miképpen állunk az alváshoz. Úgy kezeljük-e, mint azt a szupererőt, mellyel számottevően tehetünk a jelenlegi és a jövőbeli testi, lelki és szellemi egészségünkért?
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...121314...164