Információk, érdekességek
5 dolog, amit érdemes tudni a nyugalmi és a terheléses EKG-ról
2022. augusztus 17.
Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.
A nyugalmi EKG a szív elektromos tevékenységét ábrázolja
Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra. Ez a diagnosztikai módszer a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzéséről, ingervezetéséről, esetleges károsodásáról, a szívritmuszavarokról nyújt képet. Információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.
Ezen kívül alkalmazható a nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezésére is. Ezen lehetőségek miatt ez a vizsgálat nagyon fontos része egy kardiológiai kivizsgálásnak.
A 12 elvezetéses nyugalmi EKG nyújtja a legpontosabb képet
Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék görbék formájában ábrázol a papíron. Jelenleg a 12 elvezetéses EKG-t érdemes alkalmazni egy komolyabb kivizsgáláshoz, ugyanis ezzel a módszerrel lehet a lehető legpontosabb képet kapni a szív aktuális állapotáról.
A nyugalmi EKG teljesen fájdalommentes, egyszerű vizsgálat, amely során a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Ügyelni csupán a vizsgálat közbeni nyugalomra kell, mert az idegesség, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.
A nyugalmi EKG nem ad támpontot a szívbillentyűk működéséhez
A nyugalmi EKG-nak vannak bizonyos korlátai, hiszen például az eredményből csak következtetni lehet a szív falvastagságára, a szívbillentyűk és a nagy erek működéséről pedig egyáltalán nem árulkodik az eredmény. Ugyancsak nem alkalmas a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Erre való a terheléses EKG, amely olyan betegségeknél is nagyon fontos diagnosztikai eszköz, amelynek kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek.
A terheléses EKG fizikai aktivitás során ábrázolja a szív működését
A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés során, tehát megnövekedett oxigénigény mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. Azt is meg lehet így figyelni, hogy oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál, ami lehet például fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
Hiszti és dac; hogyan kezeld?
2022. augusztus 12.
Gyermekünk lázad egy egyszerű körömvágás, vagy óvodába indulás ellen, vagy lecövekel, ha épp sietnénk. A feszültség máris ott van a levegőben. A szülő vagy beleül a kis dacos hintájába, vagy elveszti türelmét, és a feszültség göngyölődik tovább... Vagy él a figyelemelterelés és az érzelmek új mederbe terelésének eszközével. Ez utóbbit ajánlom kipróbálásra!
Nem, nem és nem
A dacolás, lázadás oka sokféle lehet. A dackorszakban a gyermek akaratának erejét próbálgatja, feszítgeti a szülői határokat, teszteli környezetét, méri a hatást, nézi, hogy szeretik-e akkor is, ha rossz. Később figyelemfelhívás, szeretetéhség vagy testvérféltékenység is vezethet a „ nem” korszakhoz. Ezek a megnyilvánulások a szülőknek szólnak, közvetett, vagy közvetlen formában.
Ahhoz, hogy túl tudjon gyermekünk lépni ezeken a helyzeteken és ne váljon a szülő-gyermek kapcsolata állandó csatatérré, türelmen túl, a játékosság erejével élhetünk. Ki kell zökkenünk a helyzetből, mondókák, énekek, ölbeli játékok felidézésével ezt könnyebben megtehetjük, mint gondolnánk.
Ez beléesett a kútba
Négy éves gyermekem nem kedveli a körömvágást. Ilyenkor be szokott válni, hogy Hüvelykujjam almafa- kiszámolóval kedvet kap hozzá. Egyik nap, kialvatlanság miatt szinte visított ellenállva a pár perces műveletnek. Jöttem a Hüvelykujjam almafával, de visított tovább, míg nem kicsit magához térve azt kiabálta:” inkább legyen az hogy beleesett a kútba, anya esett bele, apa kihúzta, Bálint (bátyja) hazavitte, Juli (nővére) lefektette és én fogom felébreszteni!”. Ez kiskora óta egy kedvelt ujjkiszámolónk volt.
Ez beléesett a kútba (hüvelykujj), ez kihúzta (mutatóujj), ez hazavitte (középsőujj), ez lefektette (gyűrűsujj), ez a kis hamis felébresztette (kisujj szorongatása és csiklandozás a végén). Na azért megkaptam, én estem bele a tóba és vigyorgott hozzá nagyon, hát még mikor a mondóka végén felébresztett huncutul (tiszta pszichológia). Nevettünk, és a felhők elúsztak a fejünk fölül.
S-sz be sok súly...
Másik alkalommal az utcán próbáltam sietni vele, hogy odaérjünk egy megbeszélt időpontra. Érezte, hogy rohanok és óvoda után fáradt volt délutánra, nem fűlött a foga a nagy igyekezethez. Megtorpant folyton, majd lecövekelt és kijelentette, hogy nem tud tovább menni. Nagy volt és nehéz már ahhoz, hogy felkapjam és továbbsiessek vele. Végül Illyés Gyula mozdony című verse jött segítségemre, melyet ölbeli játékként (kéz és lábmozgatással) sokat játszottunk, mikor még kisebb volt.
„Mozdonyok vagyunk, Ábel? Nagy a súly rajtunk, mozdulni sem bírunk?, figyelj csak akkor nagyon lassan megyünk :
S-sz, beh sok súly! Meg se mozdul! Friss szenet, ha bekapok: messze, messze szaladok, szaladok...”
Így a lelassulás után szaladtunk, mint a nyúl, aztán lassultunk, és futottunk újra amíg tetszett neki. Kizökkentünk a kezdődő konfliktusból és már sétáltunk is tovább nagy egyetértésben.
Készüljünk a sulira! Íráskészség fejlesztés otthon
2022. augusztus 11.
Ha az elmúlt évben nem úgy sikerültek a magyar jegyek, ahogyan szerettük volna, vagy gondot okoz az órai jegyzetelés, a fogalmazások elkészítése, érdemes még a nyár folyamán fejleszteni a gyermek íráskészségét. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője tippeket ad ahhoz, hogyan legyen hatékony és szórakoztató a gyakorlás a nyári szünetben.
Szükségünk van egyáltalán a kézírásra?
Habár a naphosszat tablettel, okostelefonnal csetelő csemetéinket látva azt gondolhatjuk, hogy ez a jövő, ám valójában nagyon sok olyan helyzet adódik – különösen az oktatásban – ahol szükség van a jó íráskészségre, például az órai vázlat készítés vagy a dolgozatok esszé részének kidolgozása során is. A kézírás azonban ezen túl is bizonyítottan sok jótékony hatással bír arra, aki rendszeresen gyakorolja.
„Egy napló, vers vagy mese írása remek stresszoldó tevékenység, javítja a hangulatot, emellett növeli a kreativitást és elmélyíti a gondolkodást. A kézírás javítja a memóriát, jobban megmozgatja az agyat, mint a billentyűzeten történő gépelés, kutatások szerint pedig annak, aki lefekvés előtt végezi, még az alvása is pihentetőbb lehet.”
Érdemes tehát a gyermeket rendszeres írásra bátorítani, de hogyan tehetjük ezt meg, hogy ne nyűg, hanem szórakozás legyen?
Szókincsbővítés olvasással!
Az erős íráskészség fejlesztése időbe telik, és nehéz feladat lehet. Szerencsére azonban sok olyan dolog van, amit a szülők otthon is megtehetnek, hogy javítsák a gyermekek íráskészségét. Ezek egyike az olvasás. A rendszeres olvasás segít a gyerekeknek az írástudásuk fejlesztésében. Elősegíti a gyermekek szókincsének bővítését, ezáltal megkönnyíti, hogy írásban is jobban ki tudja fejezni magát. Már kicsi korától olvassunk a gyerekkel, legyen ez napi rendszeres program, ösztönözzük őket arra, hogy megszeressék a könyveket, az olvasást.
Legyen szórakoztató!
Játsszunk olyan játékokat, amelyek ösztönzik az írást! Ha még nyaralás előtt állunk, az útra készítsünk az életkorának megfelelő keresztrejtvényt, esős napra vagy a strandra pedig vihetünk szójátékot. Ha épp nincs más kéznél, csak egy toll és papír, akkor pedig az akasztófa játékkal tudjuk szórakozva tanulva eltölteni az időt.
Nem megy ki a divatból – a levélírás
Habár ma már alig küldünk levelet vagy képeslapot egymásnak, az írást éppen csak elsajátító gyerekeket érdemes arra bíztatni, hogy új tudományukról adjanak hírt a távol élő rokonoknak egy rövid levél formájában. Kedves ötlet és jó móka lehet még, ha egymásnak rövid kis üzeneteket írunk, amit a lakásban vagy kertben rejtünk el. A megtalálásukhoz készíthetünk akár kincses térképet is.
Variációk írásra
Ne csak papírra tollal, írjunk bárhová, ahová csak lehet! Krétával a járdára, ujjfestékkel csomagolópapírra, bottal homokba, cukormázzal sütire. Minél változatosabb, annál szórakoztatóbb lesz az írás, a gyermek is annál szívesebben gyakorol majd.
Napi írás idő
Ahhoz, hogy az írás rendszeres program legyen a gyermek életében, jó ötlet lehet kialakítani egy kis sarkot, vagy az íróasztalán az írásra – például a nyári szünet fontosabb eseményeiről írott naplójának – beszerezni külön kis füzetet, dobozt a papíroknak, egy új tollat, valamit, ami ösztönzi az írásra és segíti, hogy abban az időben kizárólag erre összpontosítson.
Hogyan kezeljük, ha gyermekünk alvajáró?
2022. augusztus 10.
Az alvajárás különös, szokatlan, általában riasztó jelenség. A leggyakoribb a 4–8 év közötti gyermekek körében, és az esetek túlnyomó többségében átmeneti jellegű. (Felnőtteknél sokkal ritkábban fordul elő.)
Amikor a szülő észleli gyermekénél ezt az alvás közben megjelenő neurológiai problémát, első reakciója az ijedtség. Ehelyett jobban teszi, ha megtalálja a választ néhány, a jelenséggel összefüggő, gyakori kérdésre, és megtanulja, milyen óvintézkedéseket tegyen az esetleges éjszakai balesetek megelőzése, illetve az ezzel járó riadalom elkerülése érdekében.
Mikor lépnek fel az alvajáró-epizódok?
Az éjszaka első harmadában, az ún. lassú agyhullámú, mély alvási szakaszban. Ez elalvás után kb. 3 órával következik be. Ilyenkor a gyermek a mélyalvási ciklusból a részleges ébrenlét állapotába kerül. Ez magyarázza, hogy fel tud kelni, képes lépcsőn járni, kinyitni ajtókat, ablakokat. De előfordul, hogy fekve marad, úgy motoz a kezével, vagy az ágy szélére ül. Az epizódok rövidek, általában kevesebb, mint 10 percen át tartanak.
Alvajárás közben fel kell-e ébreszteni a gyermeket?
Nem, egyáltalán nem tanácsos felébreszteni, illetve azt hinni, hogy ezzel jót teszünk vele, mivel úgyis ébredés közeli állapotban van. Még ha nyitva is van a szeme, nincs szó ébrenlétről, még alszik. Ha hirtelen felébresztjük, az alvajáró zavartan, riadtan viselkedik, és mozgása közben az elesés kockázata is megnő. Semmiről nem tud számot adni, amellett a felébresztés csak aggodalmat keltene benne. A legjobb, ha nyugodtan visszakísérjük őt az ágyába, és hagyjuk tovább aludni. Másnap reggel nem fog emlékezni rá, mi történt vele az éjszaka.
Veszélyes jelenség ez?
A gyermek általában nyugodt marad az alvajárás során. Mégis veszélyeket rejthet magában, amikor a csemete felkel, és sétálni kezd a lakásban. Még rosszabb a helyzet, ha esetleg kimegy onnan. Eleshet a lépcsőn, nekiütközhet tárgyaknak, kinyithatja az ablakot, ahonnan kieshet, illetve a bejárati ajtó kinyitása után elkószálhat. Azonfelül az ilyenkor tapasztalható mozdulatai lassúak, ügyetlenek, rosszul koordináltak, éppen ezért sérüléseket okozhatnak (pl. leesik a pohár, amelyből inni akar, így az üvegcserepekbe beleléphet; magára ránthat valamit, nem tud kikerülni tárgyakat, bútorokat, megbotlik stb.).
Gondoskodhatunk-e a gyermek biztonságáról?
Természetesen megvédhetjük a gyermeket a bajtól, ha betartunk néhány egyszerű szabályt.
• Ha a szobája az emeleten van, tegyünk zárókorlátot a lépcső tetejére.
• Tegyük a késeket, egyéb vágóeszközöket olyan magasra a konyhában, hogy a gyerek ne tudja elérni.
• Rendezzünk el úgy minden tárgyat, játékot, bútordarabot, ami az útjába eshet, hogy ne botoljék meg benne.
• Ügyeljünk arra, hogy legyen retesz a bejárai ajtón, és blokkolórendszer az ablakokon is.
• Csengő is felfüggeszthető azokra az ajtókra, ahonnan a gyermek várhatóan kilép.
Sóbarlang-terápiák – Mit gondol erről a gyermekpulmonológus?
2022. augusztus 05.
A sóbarlang-terápiák a légutak krónikus gyulladását csökkentik, megelőzve, illetve enyhítve a légúti tüneteket.
A sóbarlangok légúti tünetekre gyakorolt kedvező hatása több évszázados megfigyelés: a sóbarlangban tartózkodó krónikus légúti betegségekben (arcüreggyulladás, asztma, krónikus bronchitis, hörgőtágulat stb.) szenvedők tünetei jelentősen csökkentek, illetve elmúltak.
A sóbarlang-terápia elve
A belélegzett levegő magas NaCl-tartalma, ozmotikus hatása révén, magához vonzza a nedvességet a hörgők felszínén. Az ozmotikus hatás következtében nyákoldás következik be, mely elősegíti a köpet eltávolítását a hörgőrendszerből. A sóbarlang levegője bakteriosztatikus és baktericid hatású.
A sóbarlang-terápia fajtái
1. Száraz sóbarlang-terápia: természetes kősó száraz, tehát nem vízhez kötött NaCl részecskéinek légtérbe juttatása.
2. Nedves sóbarlang-terápia: sót párologtatnak nedves közegben.
3. Természetes sóbarlang-terápia: földalatti üregek, melyek levegőjében sórészecskék vannak. A bánya levegőjének nagyfokú a tisztasága, csíramentessége. A sóbányák páratartalma mind a hideg, mind a meleg évszakban állandó.
Ma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban az asthma bronchiale. Az asztma és az egyéb krónikus légúti betegségek alapja a légúti nyálkahártya krónikus gyulladása.
Gyermekkorban a sóbarlang-terápiák kedvező hatására van példa, azonban azok nem egyértelműen bizonyítottak.
Sóbarlang-terápia a legkisebbeknek nem ajánlott
Számításba kell venni azt is, hogy gyermekkornak számít a csecsemőkortól, kisdedkoron keresztül, a 18 éves életkorig. A csecsemők és kisdedek esetében a sóbarlang-terápia eredményeként főleg a koncentráltabb mesterséges sóbarlangokban a pár mm-es hörgőkben létrejövő intenzív nyáktermelődés és váladékoldás akár előnytelen is lehet, mivel a keletkezett bőséges nyák eltömeszelheti a kishörgőket, így köhögést, nehézlégzést esetleg zihálást is kiválthat. A légúti fejlődési rendellenességben szenvedő csecsemőknél (ezek közül leggyakoribb a porgyengeségből adódó légúti szűkület), a szűkület mögötti túlzott váladéktermelődés és pangás jelenthet fokozott tüneti kockázatot.
A sóbarlangban történő tartózkodás során, különösen a koncentráltabb, száraz só technikák esetében a belélegzett só akár irritatív is lehet, és provokálhatja a fenti tüneteket. További rizikótényező, hogy főként a mesterséges sóbarlangok légtere relatíve kicsi, a terápián résztvevő csecsemők és kisdedek hurutos betegségei az intenzívebbé váló köhögés során cseppfertőzéssel egyik gyermekről a másikra terjedhetnek. A kúrán akut hurutos tünetekkel részt vevő gyermekek légúti fertőzések terjesztői is lehetnek.
Csecsemő- és kisdedkorban ezért a sóbarlang-terápiák nem ajánlottak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...353637...288