Információk, érdekességek
A hiperaktivitás felnőttkorban is megmaradhat
2024. június 25.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarról (ADHD) általában azt gondolják, hogy csak gyerekeket érint, pedig a betegek 30-40 százalékánál ez a felnőttkorban is kimutatható – mondta Réthelyi János, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója.
A szakember szerint a felnőttkori tünetek sokban különböznek a gyerekkoriaktól, amire magyarázatul szolgálhat a páciensek eltérő élethelyzete és a kifejlődött idegrendszerük.
Így a hiperaktivitással összefüggő tünetek kevésbé lesznek jelentősek, de például a szétszórtság, a feledékenység, illetve a koncentrációs problémák továbbra is jellemzőek maradnak.
Lehet, hogy mégsem ADHD-s a gyerek?
2024. június 21.
Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) és az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) összehasonlítása.
A következőkben kicsit összehasonlítjuk az ADHD-t és az SPD-t, megnézzük, hogy mik a hasonlóságok és a különbségek a kettő között. Az SPD szenzoros feldolgozási zavart gyakran összekeverik az ADHD-val. Ennek oka az, hogy a tünetek nagyon hasonlóak és megtévesztőek lehetnek sokszor még a szakemberek számára is.
Fontos kiemelni, hogy az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) és az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) egyes tünetei hasonlóak lehetnek, ami megnehezítheti a megkülönböztetésüket.
A következő tünetek mindkét rendellenességre jellemzőek lehetnek.
- Figyelemhiány. Mindkét esetben lehetnek figyelemhiányos tünetek, azaz a gyermeknek nehézsége lehet a figyelem fenntartásában.
- Hiperaktivitás/alacsony tolerancia a helyben üléshez. Mindkét rendellenességnél előfordulhat, hogy a gyermek nyugtalan, folyamatos mozgásigénye van, és nehezen tud hosszabb ideig egy helyben ülni.
- Impulzivitás. Az impulzivitás jelen lehet mind az ADHD, mind az SPD esetén. A gyermek hajlamos lehet az ösztönös cselekedetekre.
- Problémák a szervezetlenséggel. Mindkét rendellenesség esetén előfordulhatnak nehézségek a szervezettséggel, a tevékenységek és a tárgyak rendszerezésével.
- Könnyen zavarba jöhet a szenzoros ingerek hatására. Az SPD esetén a túlzott érzékenység miatt a gyermek könnyen zavarba jöhet bizonyos hangok, fények vagy érintések hatására, míg az ADHD esetén könnyebben elveszítheti a fókuszt ezek hatására.
- Figyelmetlenség a részletekre. Mindkét rendellenesség esetén lehetnek problémák a részletek észrevételével vagy a feladatok pontos elvégzésével.
- Mozgékonyságigény. Az SPD a gyermek túlzott mozgásigényét okozhatja, az ADHD pedig a hiperaktivitás miatt ugyancsak fokozott mozgásigényt generál.
- Könnyű frusztráció/ingerlékenység. Mindkét rendellenesség esetén előfordulhat, hogy a gyermek könnyen frusztrálódik vagy ingerlékeny.
- Kihívások a társas kapcsolatokban. Mindkét esetben lehetnek nehézségek a társas interakciókban, azaz a gyermeknek problémái lehetnek a barátokkal vagy a csoportban való viselkedéssel.
- Könnyen lefárasztható/overstimulálható. Mindkét rendellenesség esetén a gyermek gyorsabban elfáradhat vagy túlstimulálódhat szenzoros ingerek hatására.
Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a tünetek közösek lehetnek, mindkét rendellenességnek vannak egyedi jellegzetességei is. A pontos diagnózist csak szakember adhatja meg a gyermek alapos vizsgálata és értékelése alapján.
A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető
2024. június 20.
A postpartum, azaz a szülés utáni vérzés sok kismama félelme, hiszen van, hogy ez áll az anyai halálozások hátterében. A vérzés hátterében veleszületett vérzékenység is állhat, ezért még a gyermekvállalás előtt érdemes speciális laboratóriumi vizsgálatokkal kizárni a véralvadási zavar meglétét. Hogy erre mikor van szükség, arról dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával beszélgettünk.
Postpartum vérzés
A szülés során és a gyermek világrahozatala után a vérzés természetes folyamat, ám van, hogy ennek mértéke meghaladja az elfogadhatót. Általánosságban elmondható, hogy 300-500 ml vér elvesztésével lehet számolni egy szülés során. Ha ennél nagyobb mennyiséggel állunk szemben, akkor posztpartum vérzésről beszélhetünk (természetesen azt, hogy kinek mekkora vérveszteség jelent gondot, pontosan nem lehet megmondani, így a posztpartum vérzésnek a szülő nő hemodinamikai egyensúlyát veszélyeztető veszteséget tekintjük). A jelentős vérvesztést igen komolyan kell venni, mivel az anyai halálozások jelentős részéért felelős.
A postpartum vérzés lehet primer vagy secuder. Első esetben a szülés közben, vagy az azt követő 24 órában fellépő vérveszteségről beszélünk, míg a secunder vérzés a szülést követő 6 napon belül, speciális betegség kialakulása esetén hetek elteltével is jelentkezhet. Az anyai halálozások több, mint fele az első 24 órában történik, így ilyekor az orvosok és a szakszemélyzet szoros megfigyelés alatt tartják a kismamákat.
A szülés utáni nagyobb vérvesztés okai
A vérzés okai között megtalálhatóak a veleszületett tényezők is, de szerzett rizikófaktorokkal is számolni kell.
Veleszületett betegségek között szerepelhet bármely véralvadási faktor hiánya, vagy alacsonyabb aktivitása- az egyik leggyakoribb veleszületett vérzékenység a von Willebrand betegség. Ugyancsak szerzett állapot az immun thrombocytopenia (ITP), mely a terhesség alatt is jelentkezhet, ez vérlemezkék számának csökkenését jelenti. A kockázatot növelhetik még a terápiás célú antikoagulánsok (véralvadásgátlók) adása, esetleg más gyógyszerek véralvadásgátló hatása.
Súlyos, szerzett vérzékenység alakulhat ki – szerencsére nagyon ritkán- a szülés után pár nap/néhány hét elteltével, ha kismama saját szervezete autóantitestet kezd termelni a VIII- s alvadási faktor ellen, ahhoz hozzákötődik és hatástalanítja. Ily módon súlyos gátlótestes hemofília alakul ki, mely életveszélyes vérzékenységi állapot. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológusa elmondta, fontos megjegyezni, hogy a vérzékenység bizonyos formáit, pl. a von Willebrand szindrómát sokszor igen nehéz felismerni, mivel tüneteik igen enyhék is lehetnek. Azonban kivizsgálásra adhat okot a gyakori orrvérzés, az indokolatlan kék-zöld foltok megjelenése a bőrön, az erős, elhúzódó menstruációs vérzés vagy a nehezen múló fogínyvérzés.
Az anyatej jótékony baktériumai
2024. június 18.
Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.
A szülést követő órákban termelődő előtej, más néven a kolosztrum, és a későbbi hónapokban képződő anyatej az újszülöttek/csecsemők legtökéletesebb tápláléka. Ki gondolná, hogy a XXI. század modern analitikai műszereit munkába állítva is hatalmas – ha egyáltalán kivitelezhető – feladat a kolosztrum vagy az anyatej pontos összetételének a meghatározása?
Az anyatej a szükséges tápanyagok sokfélesége és ideális aránya mellett az újszülöttek/csecsemők immunrendszerének a fejlődésében szerepet játszó baktériumokat is tartalmaz. Ezek azok a „jótékony” baktériumok, amik az újszülöttek/csecsemők szájüregét, bélflóráját is be fogják népesíteni, és döntő szerepet fognak játszani a gyermek immunrendszerének a fejlődésében. Ezek a baktériumok az egészséges emésztés mellett a kórokozó baktériumokkal szembeni védőháló létrehozásában is fontos szerepet töltenek be. Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.
Több mint 700 féle baktérium az anyatejben
Korábban csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy hányféle baktérium van jelen az anyatejben. Ennek fényében érthető, hogy a kutatókat is meglepte az a legújabb spanyol tudományos eredmény, ami több mint 700 féle baktériumot mutatott ki a kolosztrumból. Ez ugyanis sokkal több, mint korábban vélték.
A hízás csökkenti a kolosztrum baktériumszámát
Figyelemre méltó az is, hogy a kolosztrumból a baktériumfajok kisebb számát sikerült csak kimutatni azoknál az anyáknál, akik túlsúlyosak voltak, vagy a várandósságuk alatt az átlagosnál jóval többet híztak,- szemben a normál súlyú, illetve a várandósság kilenc hónapja alatt normál súlygyarapodást mutató anyákkal. Továbbá, azoknál az anyáknál, akik „programozott császármetszéssel” hozták világra a gyermeküket, szintén kevésbé színes volt az anyatejben található baktérium-paletta.
Bimbósérülések megelőzése és „gyógyítása”
2024. június 16.
A szülés utáni napokban, de akár az első 1-2 hétben a mellbimbód érzékeny lehet, főleg a mellre tételt követő fél percben. A baba nyelve úgy dolgozik bimbódon, mint egy „finom smirgli”, és ez bizony fájhat.
A sérülések nagyon gyorsan kialakulhatnak, de nehezen, lassan gyógyulnak. Oka sem derül ki mindig, és ez is akadályozója lehet a gyógyulásnak. A bimbó sérülése különböző mértékű lehet, aminek következményei súlyos szoptatási nehézségeket okozhatnak.
Gondold át, mi okozhatja a sérüléseket
- Megfelelő-e a szoptatási pozíció és technika?
- A baba pocakja a te hasad felé nézzen, és arcocskájával teljesen a melled felé forduljon.
- Győződj meg, hogy szimmetrikusan, mélyen kapta-e be a bimbód és bimbóudvarod egy részét.
- Gombás fertőzés is okozhatja a mellbimbód érzékenységét. Ilyenkor a bimbód bőre viszket és környezete érzékennyé, rózsaszínné és hámlóvá válik.
- Túltelítődés, tejcsatorna-elzáródás, mellgyulladás is okozhatja a fájdalmat. Ha ezeket tapasztalod, ne késlekedj, vedd fel a kapcsolatot szakemberrel.
Javaslatok a fájdalom enyhítésére és megszüntetésére
- Váltogasd a szoptatási testhelyzeteket.
- Az anyatej 1-1 cseppjét kend el minden szoptatás után a bimbódon.
- Olyan melltartóbetétet használj, ami biztosítja melled szárazon tartását, szellőzését, és ezt gyakran cseréld.
- Használj 100% tiszta HPA-lanolint vagy hűsítő gélpárnát. Mindkettő nedves sebgyógyulást biztosít.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...283