sub

Információk, érdekességek

Gluténmentes étrend pajzsmirigybetegeknek: szükséges-e?

2025. augusztus 12.

Fotó: bubutu © 123RF.comHashimoto pajzsmirigybetegség esetén gyakran felmerül a gluténmentes étrend tartásának kérdésköre is. A Hashimoto-thyreoiditis – és a Basedow-Graves kór is – autoimmun eredetű megbetegedései a pajzsmirigynek, és megfigyelhető, hogy azon személyeknél, akiknél autoimmun eredetű betegséget diagnosztizálnak, gyakrabban derül fény további, szintén autoimmun eredetű betegségekre, mint amilyen a gluténérzékenység is.

Bár az autoimmun eredetű betegségek „szeretnek kéz a kézben járni”, ez nem jelenti azt, hogy az egyik automatikusan következik is a másikból. Ezért, különösen orvosi gyanú esetén, érdemes a pajzsmirigybetegnek alaposabb kivizsgálás alá vetnie magát, hogy minél előbb fény derülhessen az esetleges gluténérzékenységre, ebből azonban nem következik, hogy automatikusan gluténmentes diétát kell tartania, már csak azért sem, mert a gluténérzékenységet bizonyító vizsgálatok ilyen esetben (gluténmentes étrend folytatásakor) könnyen fals negatív eredményt mutathatnak. Emellett nem bizonyított, hogy az ok nélkül tartott gluténmentes diéta folytatása kedvező hatással lenne a pajzsmirigyre.

Pajzsmirigyproblémával kombinálódó egyéb elváltozás esetén hogyan módosul az étrend?

Kombinált betegségek meglétekor, a dietoterápiát mindenképpen ennek megfelelően, ezek összefésülésével szükséges összeállítani. Az étrend energiatartalmát a beteg tápláltsági állapotának, testtömegének, testösszetételének megfelelően kell összeállítani, elhízás, túlsúly esetén heti 0,5-1 kilós fogyás kívánatos, és megfigyelhető, hogy 10%-os testtömegcsökkenés már laborértékek javulását eredményezheti. (1)

Inzulinrezisztencia, cukorbetegség esetén fontos a szénhidrátok bevitelének optimalizálása, és lassabban felszívódó szénhidrátok preferálása, ügyelve az inzulinérzékenység napszakos ingadozására, odafigyelve a különféle makrotápanyagok egymásra hatására a felszívódás lassításának elősegítésében. A jód-, szelén-, és cinkbevitel mellett érdemes a króm bevitelét is figyelemmel kísérni. Ha mindez PCO szindrómával is társul, mio-inozitol készítménnyel történő kiegészítés is szóba kerül.


Mit lehet tenni a reaktív hipoglikéma esetén?

2025. augusztus 11.

Fotó: stockking | freepikAz enyhébb rosszulléteknél a legsürgősebb teendő, hogy kb. 15 gramm gyorsan felszívódó szénhidrátot kell elfogyasztani, ami rövid idő alatt megemeli a vércukorszintet (szőlőcukor, cukros üdítő). Ez 15-20 perc alatt javulást eredményez. Ha mégsem megy 4 mmol/L fölé a vércukorszint, ismét együnk, együnk valamilyen keményítő tartalmú szénhidrátot fehérjével együtt, hogy stabilizáljuk a normál vércukorszintet. Megfelelő lehet két zabkeksz vagy egy szelet teljes kiőrlésű kenyér sajttal, húsfélével – ismerteti dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont – Prima Medica diabetológusa. – Ha valaki azt tapasztalja, hogy többször előfordul vele a reaktív hipoglikémia, mindenképpen jeleznie kell azt a diabetológusnak, részben, hogy ellenőrizhető legyen a rendelt gyógyszerek dózisa, részben, hogy felfrissítsük a megfelelő étrendre vonatkozó szabályokat.

Így kell felépíteni az étrendet, hogy megelőzhető legyen a vércukorszint esése

Együnk rendszeresen kis adagokat

A napi három főétkezés és két kisétkezés hozzájárul a stabil vércukorszinthez és elejét veheti annak, hogy egyszerre többet együnk. Az sem mindegy, hogy mikor eszünk gyors és mikor lassú szénhidrátokat.

Számoljuk a szénhidrátot

Reggel, este 30 gramm délben 50 g, kisétkezésnél 20 gramm szénhidrát az az átlagos mennyiség, ami mellett csökken az inzulinkiválasztás növekedésének, és így a hipoglikémia kialakulásának rizikója. Ugyanakkor ezt mindenkinél személyre kell szabni.

Válasszunk alacsony glikémiás indexű szénhidrátot

A szénhidrátok eltérő sebességgel szívódnak fel. Az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok fogyasztásával az étkezések során lelassítható az evés utáni vércukorszint emelkedés, ami segíthet megelőzni vagy csökkenteni a reaktív hipoglikémiás epizódokat.


Milyen élelmiszerekből álljon az étrend pajzsmirigybetegség esetén?

2025. augusztus 09.

  • AFotó: www.freepik.com | jcomp szervezet jódbevitele a jódozott só mellett növelhető a tengeri halak, algák (sushi), jóddal dúsított élelmiszerek rendszeres fogyasztásával. Hashimoto betegség esetén meggondolandó a túlzott jódbevitel kerülése, mert autoimmun pajzsmirigygyulladásban a túlzott jódbevitel az állapot romlását eredményezheti. (1) Ilyen esetben érdemes lehet a különféle sófajtákat vegyesen, egymást felváltva használni, például jódozatlan asztali sót, és tengeri sót kombinálva.
  • A tengeri halakat nem csupán jódtartalmuk, de magas ómega-3-zsírsavtartalmuk miatt is érdemes beépíteni az étrendbe, magasabb zsírtartalmú halak, pl. a lazac, vagy a makréla heti egy-kétszeri fogyasztásával.
  • A szelén messze legmagasabb mértékben a brazil dióban található meg, rendszeres, mértéktartó fogyasztása ezért üdvözlendő.
  • Vas-, és cinkbevitelünk jó szinten tartható a vörös húsok, és a máj rendszeres fogyasztásával, ezen kívül érdemes tojást, tejtermékeket is beépíteni az étrendbe, figyelembe véve a napi ajánlásokat, amit Magyarországon az OKOSTÁNYÉR® fogalmaz meg.

Vannak-e kerülendő élelmiszerforrások?

A pajzsmirigy egészségének helyreállítása érdekében bizonyos élelmiszerek fogyasztása kerülendő vagy korlátozandó, és lényeges, milyen konyhatechnológiai műveletet alkalmazunk.


A pajzsmirigy hormontermelését támogató makrotápanyagok

2025. augusztus 07.

Fotó: Swanky Fella | UnsplashAz anyagcserefolyamatok megfelelő működéséhez elengedhetetlen a jól hidratált közeg, ezért a folyadékfogyasztás kiemelt szerepet játszik. A bevitt folyadék legelsősorban víz, csapvíz, ásványvíz, tisztított víz, cukrozatlan gyümölcstea formájában kerüljön be a szervezetbe, kerülendőek a cukros üdítőitalok, és az alkohol is.

A pajzsmirigybetegségek önmagukban nem tartoznak a klasszikus értelemben vett szénhidrátanyagcsere-zavarok közé – mint amilyen a diabétesz, vagy az inzulinrezisztencia-, ugyanakkor a pajzsmirigy működési zavarai szorosan összefügghetnek a szénhidrátanyagcsere állapotával, és közvetett módon befolyásolhatják is azt. Így ennek értelmében lényeges, hogy a szénhidrátbevitel mennyisége és minősége is megfelelő legyen az étrendben. Érdemes inkább a komplex, lassabban felszívódó szénhidrátokat fogyasztani (pl. teljes értékű gabonák, alternatív gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek), amelyek fogyasztásával csökken a vércukorszint ingadozásának mértéke. A komplex szénhidrátokban gazdag élelmiszerek rosttartalma magasabb, a megfelelő rostbevitel pedig segít fenntartani a bélflóra egyensúlyát is, így támogatja az immunrendszert. (1) A teljes értékű gabonák preferálása mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a megfelelő mértékű – az ajánlásoknak megfelelő – napi 4-500 gramm zöldség-gyümölcsfogyasztást sem, lehetőleg gyakrabban választva a szezonális alapanyagokat, annak tudatában, hogy néhány zöldség nyers állapotában göbképző tulajdonsága miatt kerülendő.

Az ideális minőségű zsír(sav)bevitel támogatja a megfelelő hormontermelést és a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) jó felszívódását is. Különösen fontosak az egyszeresen, és a többszörösen telítetlen zsírsavak, például az olívaolaj, repceolaj, vagy a lenmagolaj, a zsírosabb halak, például lazac, és az olajos magvak, mint a lenmag, és dió fogyasztása. Az étrend így kedvező irányba befolyásolhatja a vérzsírértékeket, ezáltal csökkentve a magas koleszterinszintet is.


Reaktív hipoglikémia – nem csak cukorbetegek lehetnek rosszul evés után

2025. augusztus 07.

Fotó: mariakraynova © 123RF.comA hipoglikémia egy szakkifejezés az alacsony vércukorszintre utal. Ilyenkor az érték 3,3 mmol/l alá esik. A reaktív hipoglikéma pedig azt a jelenséget írja le, amikor a vércukorszint étkezés után néhány órával esik le, és kellemetlen tüneteket, akár rosszullétet okoz. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont – Prima Medica diabetológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem csak cukorbetegeknél fordulhat elő, viszont mindenki tehet a megelőzéséért.

Az étkezés utáni rosszullét a vércukorszint esés miatt jelentkezik

Az étkezés után 2-4 órával bekövetkező reaktív hipoglikémia oka, hogy a szénhidrátokban gazdag étkezés után felgyorsul az inzulin hormon kiválasztása, ami a vércukorszint csökkentéséért felelős Gyakran ennek hátterében inzulinrezisztencia áll. Ilyenkor a sejtek ellenállóvá válnak az inzulin hatásával szemben, mert a szervezet több inzulint fog termelni. Jórészt az étkezés a közvetlen kiváltó ok, de a már kezelt cukorbetegeknél az is előfordulhat. Ennek oka lehet:

-A szokásosnál több gyógyszer, vagy inzulin használata a cukorbetegség kezelése során.
-A szokásosnál kevesebb étkezés, valamely étel vagy kisebb fogás kihagyása.
-A szokásosnál több fizikai aktivitás vagy edzés.
-Alkoholfogyasztás.
-Hasmenéssel járó betegségek.
-Ha az étkezést és a tablettás kezelést nem hangolja össze.
-Időjárási szélsőségek, például nagyon meleg vagy nagyon hideg időjárás.

Az inzulin vagy más gyógyszer dózisának megváltoztatására van szükség ahhoz, hogy kikerülhető legyen a vércukorszint esés. Ugyanakkor Porochnavecz doktornő szerint nem csak cukorbetegeknél figyelhető meg ez a jelenség, aminek a pontos okai sokszor nem tisztázottak, de mindenképp kapcsolatban van azzal, mikor és mennyit eszik az illető.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...301