Információk, érdekességek
Ősmagyarok konyhája - avagy mit ettek a honfoglalás korában?
2025. január 30.
Mit ettek a honfoglaló magyarok? Milyen ételeket ismertek? Olvasd tovább és megtudod!
Minden nép életében fontos szerepet játszik a gasztronómia. Érdemes megismerni mit is ettek elődeink. A magyarok mindig híresek voltak arról, hogy szerettek enni és inni, így ünnepelték meg a győzelmeket és az új hódításokat. A vándorlások során sok néppel kapcsolatba kerültek, hatott rájuk azok étkezési kultúrája.
Milyen alapanyagokat,hozzávalókat használtak?
- gabonák (búza, árpa, köles)
- hús (marha, ló, juh, vadak, kacsa, liba)
- halak
- zöldségek (hagymafélék, gombák, répafélék, salátafélék, torma, borsó)
- tejtermékek (pl. maguk készítettek túrót, sajtot már a honfoglalás előtt de ismerték a vajat is)
- gyümölcsök (alma, körte, bogyósok - szeder, szamóca)
Az ősmagyarok étkezésében fontos szerepet játszott a hús és a tejtermék ezzel szemben a kenyérnek nem volt akkora jelentősége mint napjainkban.A honfoglalás és a letelepedés nagyon sok változást hozott az életükben hiszen elterjedt a földművelés és az állattartás. Étkezésük is sokoldalúvá vált, az ételek elkészítéséhez kemencéket építettek, gyakorivá vált az edények használata.
Milyen típusú ételeket ettek?
Kenyereket és kásákat készítettek gabonából sőt a pörkölthez hasonló egytálételüket is dúsították különböző magokkal. Vándorlásaik során edények híján kövőn sütöttek és főztek így lepénykenyeret készítettek ezzel a módszerrel. A húsokat füstöléssel és szárítással tartósították mert csak így tudták megőrizni és felhasználni a vándorlások alatt.
A mai bográcshoz hasonló edényeket is használtak amelyekben bő lével készített egytálételeket főztek hússal és zöldséggel. Ez a mai tartalmas levesek megfelelője lehetne.
Mit ittak őseink?
Már az államalapítás előtt ismerték a szőlőt és azt is, hogy abból finom ital készíthető. Bort, komlóból készült erjesztett italt( kezdetleges sört) és kumiszt vagyis erjesztett lótejet ittak. Emellett természetesen fontos szerepe volt a víznek.
Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan
2025. január 27.
Az új év kezdete sokak számára az egészségükre való tudatosabb odafigyelés időszaka. Egy friss hazai kutatás szerint* azonban a magyarok jelentős része tanácstalan, ha emésztési jóllétük javításáról van szó, annak ellenére, hogy minden negyedik ember szeretne ezen változtatni.
Minden negyedik magyar (26%) szeretné fejleszteni emésztési jóllétét, de hiányzik számukra az ehhez szükséges tudás – mutatja ki a friss kutatás, amelyet a Danone megbízásából az NMS Piackutató Ügynökség végzett*, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai támogatásával és útmutatásával. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy bár a magyarok 60%-a rendszeresen gondol általános fizikai jóllétére, és 54%-uk pedig a mentális jóllétére, az emésztési jólléttel kapcsolatban még mindig jelentős a tájékozatlanság. Az Emésztési Jóllét Program kérdőíve (www.emesztesijollet.hu) most abban nyújt segítséget, hogy bárki megtehesse az első lépéseket személyre szabott támogatással.
Gyakori emésztési panaszok
A reprezentatív kutatás szerint a magyarok kétharmada rendszeresen tapasztal valamilyen emésztési problémát, közülük 24% heti rendszerességgel érzi ezeket a tüneteket. Az emésztési zavarok közül a puffadás messze a leggyakoribb, és az érintettek több, mint fele több problémával is küzd egyidejűleg. Ezek a tünetek gyakrabban fordulnak elő a nők körében, különösen a 35-44 éves korosztálynál, valamint azoknál, akik napi szinten élnek át stresszt, vagy rossz az alvásminőségük.
A tudatosság hiánya
Annak ellenére, hogy a magyarok többsége tudatosan hoz döntéseket az étrendi választásai során, csak 35%-uk veszi figyelembe az emésztési jóllét szempontjait. A megkérdezettek 50%-a azt is elárulta, hogy rendszeresen ugyanazokat az alapanyagokat vásárolja, evégett hasonló étrend szerint él hétről hétre.
Bár a kutatás szerint 75% helyesen azonosított legalább egy jól kiegyensúlyozott, emésztést támogató nassolnivalót (joghurt**, bogyós gyümölcsök és magvak), a többség mégis tanácstalan, hogyan javíthatná emésztőrendszere egészségét. Ez a bizonytalanság a 18-34 évesek körében még hangsúlyosabb.
A stressz szerepe és az életmód hatása
A kutatás kiemelte a stressz és az alvásminőség szerepét az emésztési jóllétben. A mindennapi stressz hatására az emésztési problémák gyakrabban jelentkeznek. Az éjszakai elektronikus eszközök használata, amelyet a megkérdezettek 70%-a rendszeresen végez, tovább ronthatja a helyzetet.
A stresszcsökkentő hobbik pozitív hatással lehetnek az emésztésre, ám a válaszadók mindössze 31%-a űz rendszeresen ilyen tevékenységet. Ez az arány valamivel magasabb a 35-54 éves korosztályban (36%). Az olyan hobbik, mint az éneklés vagy a biciklizés, segíthetnek a stressz leküzdésében, és javíthatják az emésztési jóllétet.
Elhízás, tunyaság - 12 bölcsesség, hogy ne így végezd!
2025. január 26.
Tényleg, én biztosan alig eszem, mégis itt ez az úszógumi, ott egy kis háj rajtam. Nem értem mitől van! Segíts! - Hangzott el ez a jajveszékelés egy igen fiatal húszon éveit elkezdő hölgy szájából. Kikérdeztem életmódjáról. Legelőször táplálkozásival kezdtem, majd a napi aktivitására, mozgásrendszerességére is kitértünk.
Az eredmény katasztrofális lett. Össze– visszaság, kapkodás, nemtörődömség, hanyagság, lustaság, kedvetlenség, fáradtság, koncentráció zavarok, életvezetési hibák. Mint akinekkicsúszott a saját életének az irányítása, kezei alól.
1. Nekem arra nincs időm, nincs hozzá kedvem, nincs rá pénzem.
Nekem arra nincs időm: Az időnket mi magunk osszuk be, arra szánjuk azt, amire akarjuk.
Nincs hozzá kedvem: Nincs Benned kellő energia mennyiség, ásványi anyag, vitamin, életenergiát adó táplálék, tested éhezik, enerválttá, türelmetlenné, ingerlékennyé, hisztissé válsz = Nem lesz kedved semmihez.
Nincs rá pénzem: Egyszer végezz számvetést, kezdd el írni mikor mire költöttél. Majd ezt nézd meg, ellenőrizd Magad, hogy mennyi minden szemét élelmiszerre, felesleges, szükségtelen dolgokra költöttél, miközben nem jut már másra. Ez így is van. Tanulj meg bánni a pénzeddel. Ha kell, borítékolj, vezess pénznaplót, ne engedj a csábításoknak. Urald vagyonod.
2. Egyedül élek, ki főzne rám?
Számos nő van ki évek óta, legyen az 2–3–5–10... éve is, hogy egyedül él. Mégsincsenek elhízva, nem panaszkodnak. Ők azok, kik már kezdettől fogva saját magukat látják el, pedig Ők is dolgoznak, vizsgáznak, azaz tanulók, sportoló nők. Akkor ők, hogyan csinálják mindezt?
A válasz nagyon egyszerű, íme: Mégha időbeosztásuk, olykor igen szűkös és stresszes is, mint mindenki másé az, megtanulták beosztani idejüket, életüket irányítani és dolgaikat kezelni. Soha nem késő elkezdeni Neked sem!
Hagyományos töltött csirke
2025. január 24.
Ezt a receptet még anyukámtól tanultam, gyerekkoromban mindig így készítettük a töltött csirkét, mindenki nagy örömére!
Hagyományos töltött csirke
Hozzávalók: 1 szép, nagy csirke, 50 dkg csirkemáj, 1 tojás, só, bors, majoranna, pirospaprika, 2 gerezd fokhagyma, kakukkfű
A csirkét megtisztítom, megmosom alaposan és lecsepegtetem.
A májat elkaparom vagy aprítógépben összetöröm, hozzáadom a tojást.
Ízlés szerint fűszerezem, ezt szemre szoktam, nem kóstolgatom.
Beleteszem még az összezúzott fokhagymát is.
A csirkét kívül besózom egy tepsibe teszem.
Belekanalazom a tölteléket és a hátára fektetve teszem a kiolajozott tepsibe.
A két lábát összekötöm, így nem folyik ki a töltelék. A csirkét lehet kívül is fűszerezni, aki jobban szereti így.
Még egy kevés vizet öntök alá és fóliával letakarom. Másfél órán át sütöm közepesen meleg sütőben, ez idő alatt általában átsült. Ezután fólia nélkül pirítom még egy kicsit!
Bármilyen körettel, salátával kínálható, vendégváróként is kiváló!
Ételintoleranciára gyanakszik? Így segíthet az ételnapló a tünetek azonosításában
2025. január 17.
Ha ételintoleranciára utaló tüneteket észlelünk magunkon, ne kezdjünk bele megszorító diétába. Inkább ragadjunk tollat és papírt, és kezdjünk naplóírásba! Ezzel a gasztroenterológusnak is segítséget nyújthatunk a pontos diagnózis felállításához – tanácsolja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa, akit a táplálkozási napló jelentőségéről faggattunk.
A „nemszeretem” ételek és az ételintolerancia
Amikor filmnézés közben elfogyasztunk egy tál pattogatott kukoricát, és elkortyolunk hozzá egy pohár üdítőitalt, két akciójelenet között nem feltétlenül jut eszünkbe, hogy milyen sokféle anyagot és ételkomponenst juttatunk a szervezetünkbe, amelyek feldolgozása akár kihívást is jelenthet számára.
–Az emésztőrendszerünkbe jutott élelmiszerek és élelmiszer-komponensek alapvetően kétféleképpen válthatnak ki panaszokat: ételintolerancia és ételallergia formájában. E kettő közül az ételintolerancia gyakoribb megjelenési forma, amely a lakosság 10-30 százalékát érintheti – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet.
Az ételintolerancia az allergiával összehasonlítva egy kevésbé súlyos állapotot jelent, és röviden úgy lehetne jellemezni, hogy az emésztőrendszerünk nem képes bizonyos ételeket vagy ételösszetevőket megfelelően feldolgozni. A klasszikus ételintoleranciákat enzimdefektus okozza (ezt látjuk például laktózintolerancia esetében), de étrendünk sokféle összetevője, élelmiszer-adalékanyagok (pl. szulfitok, nátrium glutamát), az élelmiszerekben előforduló természetes vegyi anyagok (pl. hisztamin) vagy toxinok is kiválthatják panaszainkat. Ha csak abból indulunk ki, hogy hány ezerféle adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban, hogy ízeket, színeket, megfelelő állagot és eltarthatóságot adjanak a feldolgozott élelmiszereknek, abból már sejthető, milyen nagy kihívásokkal kell emésztőrendszerünknek megbirkóznia.
Természetesen az ételintolerancia is sok kirakóelemből áll össze, így többek között az emésztőszerv állapota, az esetlegesen fennálló felszívódási zavarok vagy az emésztőenzimek működése is hatással van kialakulására. Összességében egy rendkívül kellemetlen állapotról van szó, ami igen sokszínű tünetek formájában jelentkezhet, és megkeserítheti az érintettek életét. Ezek a tünetek ráadásul sokszor késleltetve, az étkezés után akár órákkal vagy napokkal később jelentkeznek, ami miatt nehéz a problémát jelentő étel tetten érése.
Így segítheti az ételnapló az ételintolerancia diagnózisát
Mint Pászthory doktornő hangsúlyozza, ha bizonyos ételek elfogyasztásakor tüneteket tapasztalunk, már a gasztroenterológussal történő találkozást megelőzően célszerű ételnaplót vezetnünk, első lépésben saját magunk számára. A naplóban tételesen listázni kell a panaszokat megelőző 48 órában elfogyasztott valamennyi étel és ital típusát, elkészítési módját, mennyiségét (pl. 2 szelet felvágott, 1 dl kefir, 1 kis tányérnyi leves, egy marék mogyoró) és időpontját. Fontos, hogy ha készételt (pl. joghurtot, kenyeret vagy felvágottat) vásároltunk, azt is írjuk mellé, hogy milyen gyártmányú volt a készítmény (márkanév, fantázianév), hiszen elképzelhető, hogy a benne lévő adalékanyagok (ételízesítők, fűszerek, tartósítószerek) okozzák panaszainkat; továbbá azt is jegyezzük fel, hogy az adott ételt mivel kombináltuk az étrendünkben (ne feledkezzünk meg a felhasznált ételízesítő anyagokról sem).
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...291