sub

Információk, érdekességek

Mikulás nap - finn, norvég, holland és orosz szokások

2018. december 06.

A Mikuláshoz kapcsolódó szokások, illetve a karácsonyhoz fűződő tradíciók széles tárháza nyílik meg előttünk, ha az egyes országok hagyományait alaposan górcső alá vesszük.

Karácsony ünnepe számos érdekességet, és különbséget rejt Földünk országait tekintve.

Mikulás napi és karácsonyi érdekességek a világ országaiban

Finnország

Lappföld Joulupukki és Joulumuori, azaz a Mikulás és feleségének hivatalos otthona a keresztény hiedelmek szerint. A ténynek, miszerint az északi-sarkköri Korvatunturi, másnéven Fülhegy rejti a Mikulás házát, csupán az Egyesült Államok hagyománya mond ellent, amely ezt az Északi-sarkra teszi.

Lappföldön található a Mikulás műhelyfalva, ahol egész évben találkozhatnak az oda látogatók az igazi Télapóval, emellett betekintést nyerhetnek egy manókkal és édességekkel teli varázslatos világba. Az Északi-sarkkörön működik az a postahivatal is, ahová a világ összes gyermekének kívánsággal teli levele érkezik magához a Mikuláshoz.

A Mikulás december 5-én éjjel indul szétosztani ajándékait rénszarvas húzta szánján, amelynek a gyermekek december 6-án reggel örülhetnek. Meglepetésként az esetek döntő többségében a tradicionális karácsonyi édességet, a fahéjas, gyömbéres és szegfűszeges finn kekszet ajándékozza a gyermekeknek. Érdekesség, hogy az amerikai és a finn hagyományok ismét különböznek: míg Santa Claus szánja tud repülni, addig ez a lappföldi Mikulás járművére nem igaz.


Koszorú advent idején

2018. december 02.

Az advent a várakozás, a bűnbánat ideje, felkészülés Jézus születésének ünnepére. Maga a szó latin eredetű, jelentése: megérkezés, az Úr érkezése. Az adventi négy hét az ünnepre való lelki ráhangolódást szolgálja, kezdete az András naphoz - november 30. - legközelebb eső vasárnap.

Régen éjféli harangszó jelezte kezdetét, egyúttal pedig az egyházi év megnyitását is. Advent idején a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére jártak, amit - a középkorból eredeztetett kifejezésekkel - angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Máriának ajánlottak.


Augusztus - Az új kenyér ünnepe

2018. augusztus 20.

A frissen sült kenyér illata semmihez sem fogható. Mindenkiben érzelmeket, élethelyzeteket, emlékeket idéz fel.

A kenyérnek a mai napig valami sajátságos jelentősége van, legyen az akár fehér, félbarna, barna, rozsos, kukoricás, burgonyás, korpás, napraforgómagos, sokmagvas, csicsókás, gluténmentes, ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó magokat tartalmazó, azaz hibásan „bio”-nak nevezett.

A kínálat zavarba ejtő, különösen így egy lapon említve. A kenyér évezredek óta a legalapvetőbb ételeink egyike. Szinte minden nemzetnek és kultúrának van jól ismert saját kenyere, így a franciáknak bagettje, a németeknek rozskenyere, az olaszoknak focacciája, nekünk pedig itt a kovászos fehér kenyér.


Fehér Éjszaka - Tatán a Víz, Zene, Virág Fesztiválon

2018. június 19.

Több száz látássérült életét teszik könnyebbé azok az eszközök, amelyeket jótékonysági koncertek adományaiból vásárolnak a Vakok Állami Intézetében tanulók számára. A közös cél sikeres megvalósítása érdekében a Tatán fellépő zenészek arra kérik a Víz, Zene, Virág Fesztivál ingyenes 0. napjának közönségét, hogy a koncertekre mindenki jöjjön fehér öltözékben.

Fehér Éjszaka - Tatán a Víz, Zene, Virág Fesztivál 0. napján, június 21-én

A fehér bot, a fehér szaxofon és a fehér fények összevont gondolatisága indíttatta el 2017-ben Marcellinával - a 80-as, 90-es évekből ismert énekesnővel - a Vakok Állami Intézete Alapítványa részére rendezett a „Fehér Éjszaka” jótékonysági koncertsorozatot. Az első koncerteket a Nádor Teremben és a Stefánia Palotában rendezték, átütő sikerrel. Az eseménysorozat most újabb állomására érkezett. A szerencsés találkozás a tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál szervezőivel lehetővé tette, hogy ez a különleges koncert a fesztivál 25. évfordulóján a 0. napon kapjon helyet.


Pünkösd ünnepéről, és a népszokásokról

2018. május 20.

Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor régen enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.  

Pünkösd a tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe.
Az ószövetség idején aratási ünnep és a sínai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a naptárban.

A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is tehát mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325) határozata óta.

Jóllehet, az ünnep első, ránk maradt írásos említése csak a II. századból való, egészen bizonyos, hogy ünneplése olyan régi, mint maga az egyház. A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban.

A május 10-e és június 13-a között mozgó ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló azon ősi európai szokásainak és hitvilágának továbbélésére, amelyek a különböző népszokásokban még napjainkban is élnek.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...212223...60