Információk, érdekességek
Fél a repüléstõl?
2007. április 30.
Nemsokára itt a nyár, az üdülési szezon, és egyre többen választunk repülõgépes utakat a utazási irodák katalógusaiból. Mostanában pedig különösen nagy kísértést jelentenek, és az eddigi méregdrága utazási lehetõségek költségeit rendkívüli módon mérséklik a "fapados" légitársaságok ajánlatai. De mit tegyünk, ha viszolygást érzünk a repüléstõl, noha számos érv szólna mellette? Például, hogy nagy távolságra gazdaságosabb, sokkal kevésbé fárasztó, és olykor nem is oldható meg másképp az utazás, mint repülõgéppel. Ez esetben megfelelõ elõkészületeket kell tennünk a várható kellemetlenségek megelõzésére. Ehhez adunk most néhány jó tanácsot.A nevetés az egyik legjobb gyógyszer
2007. április 30.
A nevetés nem az ember monopóliuma, állítja Sylvia Cardoso, aki magatartás-biológiai kutatásokat végez Brazíliában. A majmok vigyorgása, a kutyák játék közben látható jellegzetes arckifejezése szoros rokonságban van egy bonyolult mentális, testi jelenséggel: a nevetéssel. Persze amikor az ember mosolyog, kuncog, hahotázik, esetleg ironikusan elhúzza a száját, az mindig tartalmaz valami társadalmi többletet is – mondja a kutató.
Ez az egyik leggyakoribb változás az arckifejezésen: a semleges mimikát a nevetés valamelyik fokozatára módosítja az ember anélkül, hogy különösebben gondolkozna rajta és tudatossá válna a folyamat. A nevetésre csak az esetek 10-20 százalékában ad magyarázatot, hogy valaki elõzõleg valami humorosat látott, hallott vagy olvasott. Legtöbbször arról van szó, hogy ezzel az arckifejezéssel üzenetet küld az ember a másiknak. Ennek szándéka egészen különbözõ – jelezheti például azt, hogy élvezi azt a helyzetet, amiben van, esetleg örül az illetõ jelenlétének, magára akarja vonni a figyelmét, és így tovább. A nevetésnek biológiai, érzelmi, gondolkodásbeli és társadalmi összetevõi vannak, de mindennek a mélyén az agyban fellelhetõ különleges képlet – a boldogság, az élvezet és az öröm központjának – átmeneti izgalma rejlik. Nevetéskor ezen a bizonyos agyterületen kimutatható a fokozott ingerületátvitel. Az embernek feltehetõen az állatvilágból örökölt képessége, hogy a félelmet a jó közérzet és a nevetés kiváltásával próbálja eluzni.
Variációk fürdõruhára
2007. április 28.
A nyári készülõdés egyik fontos eleme a fürdõruha beszerzés. Persze ha jó még és divatos is a tavalyi, nem kell minden évben gyötrõdni a vásárlással. Aki viszont unja a régit – netán kihízta –, az most vegye nyakába a várost, nem kis feladat elõtt áll.
A választék szinte kimeríthetetlen, az árak is legalább olyan széles palettán szóródnak, mint a fazonok és színek. Spagettipántos, merevítõs, szivacsbetétes, övvel díszített, sort fazonú, enyhén felvágott, és ki tudja, meddig lehetne még sorolni a variációkat. A választék bõséges, és ma már nádszálvékonynak sem kell lenni ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számára legelõnyösebbet.
Hogyan oldhatjuk mindennapi feszültségeinket?
2007. április 22.
A túlzott mértékû és rendszeres stressz nem csak mindennapjainkat mérgezi meg, de egészségünket is károsítja. Kikerülni nem mindig lehet, de a stresszt igenis kezelni kell!A fárasztó munkától rosszul alszunk
2007. április 18.
A munkával járó stressz, illetve a hosszú munkaidõ az alkalmazásban levõk nagy részénél alvászavarokat okoz - mutatta ki egy újonnan végzett kutatás.
A Travelodge nevû hotelhálózat felmérésébõl kiderült: 1700 felnõttbõl csupán 3 százalék alszik éjszaka az ajánlott mennyiségnek megfelelõ 8 órát, emellett 10-bõl egy válaszadó általában szabadságot vesz ki álmatlan éjszakái után.
Háromból egy dolgozó állította: minimum két napba kerül a rossz éjszakát kihevernie, illetve az alkalmazásban levõk fele panaszkodott bizonytalanságról, önbizalomhiányról a munkahelyen, sokuk szerint munkahelyi hatékonyságra is kihatással van a fáradtság, amely a néhány óra alvás következménye. Mások lehangoltságról és depresszióról is beszéltek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...112113114...117