Információk, érdekességek

Nem a depresszió a legerõsebb érzés az elhunyt elvesztése után

2007. február 25.

Egy új tanulmány szerint a természetes halállal elhunyt személy után a legtöbb hozzátartozó reakciójában erõsebb az elfogadás és a bánkódás, mint a depresszió.

A kutatás vezetõje, Holy Prigerson szerint téves az a vélekedés, mely szerint a közeli barát vagy családtag halálára adott leggyakoribb reakció a depresszió. A Yale Egyetem kutatói olyan adatokat elemeztek, amelyeket 2000 januárjától 2003 januárjáig gyûjtöttek 233 gyászoló résztvevõ segítségével.

Hogy megújuljon a vágy...

2007. február 23.

Ha virághoz kellene hasonlítani, a vágy rózsa lehetne... Hiszen olyan szép, finom, mámorító, mint a virágok királynõje - de annyira törékeny, hervadékony, kényes is. Vigyázzunk hát rá, hogy minél hosszabb életû legyen, és igyekezzünk minél több eszközt igénybe venni a "frissen tartásához". Íme néhány közülük, mely segíthet... 

Tudjuk, hogy a szerelmi élet egyik kulcsa a vágy. Minthogy azonban rendkívül szeszélyes, illanó természetû, könnyen kétségbe esünk, elkeseredünk, ha azt vesszük észre, intenzitása csökken, vagy nem lobog már a régi lánggal. Ilyenkor ahelyett, hogy közelednénk a társunkhoz, általában homokba dugjuk a fejünket, és nem teszünk semmit annak érdekében, hogy újból feléledjen a vágy. Ennek aztán az lesz az eredménye, hogy eltávolodunk a másiktól, egyre kevésbé veszünk tudomást róla. Ott legbelül félünk attól, hogy nem gyulladhat fel már többé a régi láng. Pedig jobban tennénk, ha elgondolkodnánk rajta, mit kellene tennünk, hogy visszatérjen a vágy.

A fáradtság leküzdhetõ!

2007. február 22.

Munka özöne, lótás-futás reggeltõl estig, nem elég hosszú a nap minden teendõnk elvégzésére, az idõjárásban derûre ború - ahogy lelkiállapotunkban -, és a vakáció még messze van... Mi pedig belefáradunk az örökös "hajtásba", kimerültek vagyunk. Különösen érezzük ezt a hosszú tél után - de mit tehetünk ellene? Sokat, és a tavaszi idõszak különösen alkalmas rá. Ehhez segítünk most megoldásokat találni.

A fáradtság tünetei egyénenként változók. A rosszkedv, ingerlékenység, alvászavar vagy a koncentrációs képesség hiánya azonban mindenképp közéjük tartozik. De lássuk, hogyan elõzhetõ meg a kimerültség, illetve miképp orvosolható.

Nem vagyok eléggé motivált

2007. február 19.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

Nem vagyunk olyan fittek, mint az ókori görögök

2007. február 15.

A modern edzéstervek és táplálkozási tanácsok ellenére úgy tûnik, hogy mégsem vagyunk olyan fittek, mint amilyenek az ókori görögök voltak. A tényt egy érdekes kísérlet során a Leeds Egyetem kutatói állapították meg.

Dr. Harry Rossiter munkatársaival egy rekonstruált athéni 37 méter hosszú hadihajót használt fel 170 atléta fizikai állóképességének felmérésére. Hordozható anyagcsere mérõk segítségével meghatározták azt az energiamennyiséget, amit egy sportoló felhasznált arra, hogy a hadihajót adott távolságra adott sebességgel társaival eljuttassa. A mért adatok alapján megpróbálták meghatározni, milyen hatékonysággal is dolgozott a hadihajók emberekbõl álló "motorja".