Információk, érdekességek
Figyelem: indul a parlagfű szezon!
2016. augusztus 11.
A parlagfű virágpora országszerte megjelent a pollencsapdákban!
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Közegészségügyi Központ Aerobiológiai Monitorozási Hálózata felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy augusztus elején a parlagfű virágpora országszerte megjelent a pollencsapdákban, augusztus második hetétől pedig már várhatóan mindenhol tüneteket okozó koncentrációban lesz jelen a levegőben.
| Az előző évek tapasztalatai alapján a parlagfű pollenszórás tetőzése augusztus utolsó két hetében, illetve szeptember első hetében várható. |
A parlagfű pollenszórását az időjárás jelentősen befolyásolja
Májusban és júniusban a parlagfű növekedéséhez csapadékra van szükség, a virágzás időszakában viszont a hosszú, esős időszak kimoshatja a levegőből a pollenszemeket, ezzel akár hosszabb időszakra csökkentve a pollenterhelést. A rövid ideig tartó záporok, zivatarok után, amint kisüt a nap, a pollenszórás azonnal elindul, a pollenkoncentráció ismét emelkedik. A magas hőmérséklet és a tartós szárazság a növényzet kiszáradásához és a pollenterhelés csökkenéséhez vezet, így mérséklődik az emberi szervezet terhelése.
Az allergiások hajlamosabbak a repüléskor jelentkező füldugulásra
2016. július 06.
A fel- és leszállás során jelentkező füldugulás, fülfájás természetes jelenség, amely a legtöbbször magától elmúlik. Bizonyos betegségek esetén azonban gyakoribb a kialakulása, ritkán szövődmények is jelentkezhetnek.
Mitől dugul be a fül?
A repülés során jelentkező füldugulás kiváltó oka a légnyomás változása. Barotraumának nevezzük a nyomás kiegyenlítődésének zavarát – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Kialakulásának oka, hogy felszálláskor a repülőgépen a légnyomás csökken, leszállásnál pedig emelkedik. A nyomáskülönbség kiegyenlítéséről a fülkürt gondoskodik. Tartós probléma, vagy erősebb tünetek akkor jelentkeznek, ha ezt a funkcióját valamilyen oknál fogva nem tudja ellátni.
A fülkürt szerepe
Az orrüreg hátsó részét a füllel összekötő járat, a fülkürt, vagy Eustach-kürt biztosítja a nyomás kiegyenlítését a középfülben, illetve a megfelelő szellőzést. A fülkürt minden nyeléskor kiegyenlíti a légnyomást a külső tér és a középfül között. Ha a fülkürt valamilyen okból nem tud megnyílni, akkor a dobhártya két oldalán a nyomás nem tud kiegyenlítődni.
Allergiától az asztmáig
2016. június 23.
Az allergiás betegségek – ide tartozik többek közt az asztma és allergiás nátha, a táplálékallergia és az ekcéma – előfordulása családi halmozódást mutat. Egy allergiás szülő esetében 30%, ha mindkét szülő allergiás, közel 80% az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelenik majd valamilyen formában. A gyerekek azonban csak a hajlamot öröklik, nem magát a betegséget. Ha például a szülő pollenallergiás, a gyereknél ételallergia, vagy asztma is kialakulhat, emellett az allergiás tünetek életkoronként is eltérő tünetekkel jelentkezhetnek.
Allergiás menetelés: ekcémától az asztmáig
Később ez a különbség eltűnik, mert a serdülő- és fiatal felnőttkorban kezdődő asztma lányoknál gyakoribb.
Dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy allergiás menetelésnek az allergiás betegségek életkor szerinti, egymás utáni megjelenését nevezzük. Csecsemő-és kisdedkorban főként bőrtünetekkel, ekcémával találkozunk, de erre a korszakra jellemző a táplálékallergia is, mely idővel megszűnik. Ezt követi az allergiás asztma és a szénanátha megjelenése, ami néha már kisiskoláskorra tehető, de nagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél is egyre gyakrabban jelentkezik. A betegségek követhetik egymást, így az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, sokszor lesz szénanáthás, vagy később asztmás.
Allergia, az immunrendszer fóbiája
2016. június 13.
Az allergia azt jelenti, hogy az immunrendszer túl erősen reagál egy – voltaképpen ártalmatlan – külső hatásra. Olyan ez, akár a fóbia. Aki fóbiásan irtózik, fél például a póktól, annak aránytalanul hevesek a reakciói, ha megpillant vagy akárcsak elképzel egy pókot. Pánikba esik, remegni, verejtékezni kezd, szíve vadul kalapál, akár el is ájulhat. A logikus gondolkozás nem segít, hiába tudja, hogy a legrosszabb, ami történhet, egy kellemetlen, viszkető csípés. Vagyis a reakció jóval súlyosabb, veszélyesebb, mint az, ami kiváltotta.
Ugyanez a helyzet az allergiánál. A kiváltó anyag, az allergén voltaképpen teljesen veszélytelen, ártalmatlan virágpor, fű, macskaszőr, vagy házi por. Ezek az anyagok – még a legveszélyesebb parlagfüvet is beleértve – az égvilágon semmilyen problémát nem okoznak azoknak, akik nem allergiásak rájuk. Az allergiás betegek immunrendszere mégis veszélyesnek minősíti őket.
| Az immunrendszer téved – és túlreagál. A panaszokat nem az allergén, hanem a túlzott reakció okozza. |
A „tévedés” a sejtbiokémia szintjén ott történik, hogy az allergén ellen az immunsejtek egy különleges, IgE típusú ellenanyagot termelnek. Az IgE azután hízósejtekhez kötődik, amelyekből hisztamin szabadul fel. Ez a hisztamin felelős azután az allergia tüneteiért. A hisztamin tágítja az ereket, fokozza vízáteresztő képességüket, szűkíti a hörgőket. Az allergiás reakció fajtája attól függ, hogy a hisztaminfelszabadulás hol történik:
- a bőrben csalánkiütést,
- az orr nyálkahártyáján szénanáthát,
- az alsóbb légutakban asztmát okoz.
Ételadalékok is okozhatnak allergiát
2016. június 08.
A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót vált ki.
Enyhe bőrpírt és életveszélyes tüneteket is okozhat
Az additív allergia jellemzően aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is inkább nehéz, mert az allergén "rejtve" van az élelmiszerekben. - mondta el dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.
Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...353637...72