Információk, érdekességek

Hogyan működik az epinefrin injekció?

2020. augusztus 09.

Az epinefrin vagy másnéven adrenalin egy hormon, amit a mellékvesék termelnek a szervezetben. Az epinefrin mesterségesen is előállítható, önbelövős injekció – autoinjektor – formájában van rá szükség súlyos allergiás reakció, anafilaxia esetén. Működéséről dr. Moric Krisztina allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyújt felvilágosítást.

Mi az anafilaxia?

Ha valaki allergiás és a szervezetébe allergén kerül, akkor allergiás reakció jelentkezik. Ennek tünetei az egészen enyhétől a súlyos panaszokig terjedhetnek. Jelentkezhetnek légúti, gyomor-és bélrendszeri, illetve bőrtünetek is. Az allergiás reakció legsúlyosabb formája az anafilaxia, mely nem csak helyi, hanem az egész szervezetet érintő tüneteket okoz és akár életveszélyes is lehet. 

Kiket érinthet az anafilaxia?

Anafilaxia gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat. Az allergiás reakció legsúlyosabb formája felléphet egyes élelmiszerek-, gyógyszer-, latex-, vagy rovarméreg allergia (méh- és darázscsípés) kapcsán.

Az anafilaxia tünetei

• szem- és ajakduzzanat, ödémásodás
• torok- és gégevizenyő
• hányinger, hányás
• gyenge pulzus
• verejtékezés, sápadtság
• nehézlégzés
• hirtelen vérnyomás csökkenés

Amit a parlagfűről tudnod kell - ez az ambrosia nem az az ambrózia!

2020. augusztus 07.

Azt hittem, képzelődőm! Írta egy ismerősöm, amikor megosztottam az információt arról, hogy már érezhetik az arra érzékenyek a parlagfű pollenjének jelenlétét, megjelenhetnek az allergiás tünetek. Ennek rendkívül egyszerű oka van: valóban virágzik már a parlagfű néhány hete.  

Korai?

Igen.
 

Akkor mégis mi a magyarázat?

8 kérdés a rovarcsípés allergiáról

2020. július 23.

A lakosság közel 2%-a érintett rovarcsípés allergiában.  Gyermekek és felnőttek körében egyaránt előfordulhat. A leggyakoribb allergiás reakciót okozó rovarok, a méhek és darazsak csípéséről és kezeléséről, az allergia kivizsgálásáról Prof. Nékám Kristóf ,allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Mi számít allergiás reakciónak?

Méh- vagy darázscsípés következtében a „normális” reakció lehet helyi (lokális), vagyis viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helye körül , illetve kiterjedt (szisztémás), a csípésen túlterjedő, de hasonló tünetekkel. Noha ijesztőnek látszik, de mégis gyakori reakció, ha például a bokán történő csípés esetén beduzzad az egész alszár vagy lábfej.  Az általános reakciókat nem csak allergia okozhatja, hanem a méregben lévő más fehérjék, gyulladáskeltők, toxinok is. IIyenkor is felléphet életveszélyes állapot, ha az embert a nyelvén vagy a torkában szúrja meg a rovar, mivel a helyileg kialakuló duzzanat, gégeödéma elzárhatja a légutakat.

Melyek az enyhe allergiás válaszreakció jelei?

A szisztémás allergiás válaszreakciónál az egész szervezet részt  vesz a folyamatokban. Enyhe esetben az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő léphet fel, mely lazább szövettel bíró testrészeken (pl. ajkak) kifejezettebb lehet. 

Honnan ismerhető fel a súlyos allergiás reakció?

Súlyos esetben a bőrtüneteket más szervrendszerek – keringés, idegrendszer, vese, emésztőrendszer, légzőrendszer – reakciója is kíséri. Így szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki. Ezt a tünetegyüttest anafilaxiának nevezzük, legsúlyosabb formájában a csípés hatása akár halálos is lehet. Kialakulásához néhány perc is elég lehet, tipikusan a csípés(ek) után negyed-fél órával jelentkezik.  24 órán túl nem kezdődik.  Az akár halálos következmény rizikó tényezői a 60 év feletti életkor, ismert szív-tüdőbetegség, többszörös rovarcsípések és a segítség elérhetetlensége (pl. egyedül, telefon nélkül túrázók esetében).    

Mit kell tennünk rovarcsípéskor? 

A csípés után annak helyén marad a kampós fullánk a mérget tartalmazó hólyaggal, amelyből a méreg folyamatosan szabadul fel helyi és általános reakciókat kiváltva. Ezért ajánlatos a fullánk mielőbbi eltávolítása.

Súlyos reakció méhcsípés után

2020. július 12.

A Journal of Investigational Allergology and Clinical Immunology közlése nyomán, a napokban megismerhettük az 55 éves spanyol hölgy esetét, aki egy darázscsípés következtében kialakult allergiás reakció miatt vesztette életét. A hazai sajtóban is megjelent cikkek kapcsán sokan az eset valódiságát is megkérdőjelezték, mivel nem értik, hogyan lehetséges, hogy valakinél ennyi idősen jelentkezzen először allergiás reakció. Ezt a kérdést járjuk körbe Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont orvosának, a Magyar Allergia Szövetség elnökének segítségével.

Senki nem születik allergiásnak
Az allergiások csak a hajlamot öröklik, a születés pillanatában még senkiről sem lehet megmondani, hogy ha a későbbiekben jelentkezik is nála ez a betegség, az pontosan milyen formában történik majd. Egy allergiás szülő is növeli a kockázatot, ám kettő esetében (más tényezőktől : környezet- szennyezettségtől, életmódtól is függően)  akár 80  százalék körüli is lehet az esélye annak, hogy a gyermeknél megjelennek a tünetek – magyarázza Nékám professzor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a parlagfű allergiás szülő gyereke is a parlagfűre lesz allergiás. Az allergiás hajlamból kialakulhat csecsemőkorban ételallergia, ekcémás bőr, a későbbiekben légúti allergia is, ezt előre nem tudjuk megjósolni, mint ahogyan azt sem, hogy pontosan mikor fognak jelentkezni az első tünetek.

Rovarméreg allergia: bármilyen életkorban kialakulhat
Az allergiák közül is az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, ún. anafilaxiás sokkot is okozhat. Az anafilaxia bármilyen életkorban jelentkezhet például méhcsípés, vagy földi mogyoró fogyasztás következtében.

Előzetes szűrővizsgálattal nem tudjuk kimutatni az anafilaxia veszélyt, mert ha valaki panaszmentes, nem emlékszik kontaktusra, valószínűleg nem termelődik a szervezetében az IgE ellenanyag. A rovarméreg allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy a betegnél előzőleg már megjelentek a tünetek. Segítség lehet azonban a rizikó elemzés : egyes foglalkozások, betegségek, életmód jellemzők esetén gyakoribb az anafilaxia előfordulása.

Minél több a csípés, annál valószínűbb az allergia?
A folyóiratban közölt eset szerint a spanyol hölgy ún. apiterápiás kezelésre járt, vagyis megadott időközönként méhek csípésével kezelték. A méhek mérgének terápiás célú felhasználása – elsősorban az immunrendszer működésével összefüggő betegségek kezelésére – egészen az ókorig nyúlik vissza, ám hatását a mai napig sokan vitatják. Egy, az apiterápia káros hatásait vizsgáló tanulmány szerzője szerint a hölgynél a kezelés során kialakulhatott bizonyos természetes ellenállás a méreganyaggal szemben, Nékám professzor azonban hangsúlyozza, hogy az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban!  Bárkinél, bármilyen életkorban, attól függetlenül, hogy addig életében hány méhcsípést szenvedett el, jelentkezhet súlyos allergiás reakció.

Kinőhető az ételallergia?

2020. június 26.

Életünk során többször előfordul, hogy miután egy ételt jóízűen elfogyasztottunk, valami nem várt kellemetlen tünet jelentkezik: kiütések a bőrön, hasfájás, hasmenés, vagy esetleg szájzsibbadás, köhögés, nehézlégzés. Amennyiben csak egyszer fordul elő, lehet, hogy nem is gondolunk allergiára, de ha ez többször ismétlődik, már felmerülhet az étel allergizáló szerepe.

Nem minden táplálékallergia, ami annak tűnik

A táplálék elfogyasztása után jelentkező nem várt reakciókat nem kizárólag az allergiás folyamatok következtében létrejövő tüneteket jelzi, sok más oka is lehet.

Szerencsére nem gyakori, de toxikus hatásra is kóros reakciók jöhetnek létre: ilyen például a gombamérgezés, a halakban, rosszul elkészített, helytelenül tárolt élelmiszerekben levő toxinok, kórokozók okozhatják. Amennyiben ezek a lehetőségek kizárhatók, felmerül az allergiánál jóval gyakoribb táplálékintolerancia gyanúja.

Legismertebb „képviselője” a laktózintolerancia.
Gyermekekben általában 5 éves korig ritka a laktóz intolerancia, felnőttkorra a magyar populáció 20–30%-a elveszíti tejcukorbontó képességét.

A tejcukor-érzékenységre (ami tehát nem allergiás mechanizmus alapján jön létre) jellemző, hogy tej vagy más laktóztartalmú étel fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás, hasmenés jelentkezik.

Az is lehet kiváltó ok az ilyen esetekben, hogy a páciensnek valami kellemetlen élménye kapcsolódik egy étel elfogyasztásához, ezért jelentkezik tünete akár annak már a látványától is. Ezt pseudoallergiának vagy pszichés reakciónak tekinthetjük. Amikor az adott ételt kapszulázva fogyasztja el a vizsgált egyén, akkor tünete nem jelentkezik.