Információk, érdekességek
Parlagfű-allergia? A dinnyét is kerüld!
2021. július 26.
Többen megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik - főleg allergiaszezonban - olyankor is erősödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergén-koncentráció emelkedett lenne a környezetben. A panaszokat ez esetben keresztallergia is okozhatja.
A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük. Egyik legismertebb a görögdinnye-parlagfű keresztallergia.
A folyamat lényegét sokszor tévesen értelmezik. A légúti allergia legismertebb tünetei közé tartozik a tüsszögés, az orrfolyás, a könnyezés, a szemviszketés, a torokkaparás és rosszabb esetben az asztmatikus panaszok. Mindez tulajdonképpen egy helyi gyulladásos elváltozás következménye, ami nyálkahártya-duzzanattal, váladékképződéssel és viszketéssel jár együtt. – magyarázza dr. Balogh Katalinallergológus főorvos. Ezzel szemben a keresztallergiáknak az orális allergia szindróma kialakulásában van leginkább szerepe. Ilyen esetekben a szájüregben lép fel először az allergiás válasz. Fontos ismertetőjele, hogy a szájüregben kellemetlen viszketés alakul ki, ajakduzzanat, nyelvduzzanat, garatvizenyő, hasi görcsök jelentkezhetnek, nagyon ritkán anafilaxia is előfordul.
A keresztallergia viszonylag ritka jelenség, az allergiások 5-10 százalékánál fordul elő. A nyírfapollen allergiásoknál jóval gyakoribb a pollen-étel keresztreakció, előfordulása esetükben megközelíti a 30 százalékot.
Jellemző keresztallergiák:
- Parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom , uborka
- Fekete üröm: kömény, csilibors, paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, koriander, kapor, articsóka, kamilla, tátika, napraforgó, krizantém, kiwi, ánizs, árnyika, dinnye, uborka, mangó, szerecsendió, bors, mustármag, borsmenta, bazsalikom, majoránna, oregáno, zeller.
- Nyírfa: mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack, burgonya, kiwi, avokadó .
- Füvek: paradicsom, rozs , búza, szója, földimogyoró , bab, borsó, tamarin, szentjánoskenyér.
- Földimogyoró: dió
- Diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag
- Latex: gesztenye, banán, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi
Mit tegyünk, ha a házi kedvenc allergiás tüneteket okoz?
2021. július 21.
A lakáson belüli allergiás tüneteket a penészgomba és a poratka mellett leggyakrabban a háziállatok szőre okozza. Milyen megoldás létezik, ha nem szeretnénk megválni kedvencünktől? Erről kérdeztük dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt,a Budai Allergiaközpont orvosát. Milyen háziállatot válasszunk?
Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia (ACAAI) szerint az amerikai lakosság 10 százaléka allergiás valamilyen háziállatra, az asztmások körében ez a szám eléri a 20-30 százalékot. Ezzel együtt a háztartások 70 százalékában él négylábú kedvenc a családdal.
A szakmai szervezet ajánlása szerint, ha még csak fontolgatjuk, hogy házi kedvencet fogadunk a családba, akkor az alábbi szempontokat érdemes a választásnál szem előtt tartani:
– minden szőrös vagy tollas állat képes allergiát kiváltani – nem csak a szőre, hanem a nyálában, vizeletében található fehérjék is allergizálhatnak.
– a különböző hirdetésekkel, reklámokkal szemben kijelenthetjük, hogy nincsenek hipoallergén állatfajták, hiszen a szőrös állatoknak nem csak a szőrük, de a levált hámsejtek egyes fehérje molekulái ill. a nyálban található bizonyos fehérje molekulák is allergizálhatnak. Azonos fajták egyes egyedei között is nagy különbségek lehetnek allergénképződés szintjeit tekintve.
– a macskák általában gyakrabban okoznak allergiát, mint a kutyák.
– ha minimalizálni akarjuk az allergia kockázatát, akkor válasszunk halat, – figyelembe véve, hogy a nagy akváriumok növelhetik a lakás páratartalmát, ami penészgomba és poratka allergiások számára nem kedvező – kétéltűt vagy hüllőt, ezek általában nem okoznak allergiát.
Mielőtt hazavisszük az új házi kedvencet
Azokban a családokban, ahol több allergiás beteg is van, a gyermeknél is magasabb az allergia kockázata. Ilyen esetben mindenképp nagyon meg kell fontolni a döntést. A háziállatok hamar a gyerekek szívéhez nőnek, utána nagyon nehéz megválni tőlük. Ha mégis mellette döntünk, akkor az alábbiakat tehetjük:
– a gyermeket vigyük el az állattal barátkozni néhány alkalommal,
– figyeljük, hogy jelentkeznek-e szénanáthás, vagy bőrtünetei – kiütések, viszketés.
– ha bizonytalanok vagyunk, allergiateszttel ki lehet mutatni, ha allergiás.
Nem lehet előre tudni, kinél okoz sokkot a darázscsípés
2021. július 11.
Ha valakit még nem csípett meg soha darázs, akkor nem lehet előre megmondani, hogy milyen mértékben érzékeny erre. Ilyen teszt nem létezik – mondta Mezei Györgyi allergológus.
Ha valaki allergiás a méh- vagy darázscsípésre, akkor a szervezet olyan ellenanyagot termel, amely “nagyon nagy vihart kavar” a szervezetben, amikor a méreg bejut. A súlyosabb bőrtüneteken kívül légzési, keringési zavart is okozhat a rovarok mérge – ismertette.
Végső esetben anafilaxiás reakció, majd pedig sokk követi a csípést. Ez már eszméletvesztéssel is járhat – tette hozzá.
Ha valakinél már jelentkeztek a csípés utáni súlyos tünetek – folytatta -, azonnal orvoshoz kell vinni, ahol felkészítik a teendőkre.
Az továbbra is téveszmének számít, hogy az allergiás tünetnél kálciumot kell bevinni, ennek ugyanis semmi hatása nincs egy darázscsípésnél, és az antihisztamin is csak az enyhébb bőrreakcióknál használható.
Nők és a lisztérzékenység
2021. május 26.
Május 16-a immár 16. éve a Coeliakia Nemzetközi Napja. Az Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének kezdeményezésére létrejött lisztérzékenységi világnapon ezúttal a nők szerepére hívják fel a figyelmet. E betegségben kétszer annyi nőt diagnosztizáltak, mint férfit, és jellemzően a hölgyek azok, akik figyelnek a családtagok élethosszig tartó diétájára, de a betegszervezeti tagok túlnyomó többsége is nő.
Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének (AOECS) kezdeményezésére 2005 óta minden év május 16-a a Coeliakia Nemzetközi Napja. Azóta a világban mindenütt működő hasonló szervezetek is csatlakoztak Európához, és ehhez a naphoz. A Világnap célja ismertebbé tenni e betegség létezését, felhívni a figyelmet a coeliakiás betegek mindennapjainak nehézségeire, az egészségügyi és szociális ellátó rendszerek működésének hiányosságaira.
A coeliakia (lisztérzékenység) a népesség 1-2%-át érintő autoimmun betegség, amelyben egyes egyénekben a táplálékkal elfogyasztott glutén gyulladásos folyamatot válti ki a vékonybél-rendszerben (A glutén a gabonafélékben – búza, árpa és rozs – található összetett tároló fehérje, más néven a sikér).
A coeliákia egyike a leggyakoribb, aluldiagnosztizált krónikus betegségeknek, Európában mindössze a betegek 15-20 %-át diagnosztizálják, azaz 7-8 esetből csupán egyet!
A betegségnek emésztőrendszeri és nem emésztőrendszeri tünetei is lehetnek, mint például a hasmenés, a hastáji fájdalmak, puffadás, vérszegénység, fáradékonyság, a jellegzetes hólyagos bőrkiütések, de a fel nem ismert betegség következménye lehet az ismeretlen eredetű meddőség és az ismétlődő vetélések is. A coeliakia ma ismert, egyetlen, bizonyítékokon alapuló hatékony kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes étrend, azaz a gluténtartalmú ételek és élelmiszerek teljeskörű elhagyása.
A COELIAKIÁS NŐK
Lisztérzékenységgel – korosztálytól függetlenül – kétszer annyi lányt és asszonyt diagnosztizálnak, mint fiút és férfit. Ennek lehetnek genetikai okai is, de az is közismert, hogy a nők sokkal egészségtudatosabbak, jobban törődnek az egészségükkel, sokkal előbb kezdenek foglalkozni már az enyhébb tüneteikkel is, és fordulnak orvoshoz velük, mint a férfiak. A coeliakia diagnosztizálása azért sem könnyű, mert a betegségnek jellegzetes tünete, tünetegyüttese nincs, ráadásul a tünetek bármely életkorban kialakulhatnak.
„Csökkent fogamzóképesség, vetélés, kis születési súlyú újszülöttek. Csak három ok, amiért érdemes arra gondolni, hogy az asszony coeliakiában szenvedhet.” Ez a legfontosabb megállapítása annak a tudományos cikknek, ami a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlében jelent meg*.
A lisztérzékenységben szenvedő nők fogamzóképes időszaka lerövidül, első menstruációjuk idősebb korban jelentkezik, és hamarabb kerülnek menopausába. Az ismeretlen okból meddő nők 4-8%-a (diagnosztizálatlan) coeliakiás, a meddőség csökkent fogamzóképesség vagy gyakoribb spontán vetélések képében jelentkezhet, ezért például az ismeretlen okú meddőségben szenvedő nők coeliakia szűrésére készültek már szakmai ajánlások.
Egy évekkel ezelőtt elvégzett, nagy esetszámú, egész népességre kiterjedő svéd vizsgálat szerint gyakoribb volt a méhen belüli fejlődés elmaradása, a kis, vagy igen kis születési súly, a koraszülés és a császármetszés kockázata azoknál a terheseknél, akiknél csak a szülés után diagnosztizálták a coeliakiát (vagyis a terhesség ideje alatt nem kezelték őket). Ha viszont már a terhesség előtt kiderült a betegség, és megfelelően kezelték is, akkor ezek a kockázatok nem haladják meg az átlagos népességben észlelhető szintet. Ezenkívül a coeliakia terhesség alatti felismerése és megfelelő kezelése hozzájárulhat a késői szövődmények (pl. lymphoma, osteoporosis) megelőzéséhez.
Ezért fontos már májusban gondolni a parlagfű allergiára
2021. május 24.
A parlagfű allergia közel 2 millió személyt érint az országban. Ha ön is közéjük tartozik, akkor érdemes már most készülnie a tünetek kezelésére. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy milyen terápia esetén van erre szükség.
Az allergia nem múlik el és kezelés nélkül rosszabbodhat
Ha az előző évben, augusztus és október körül a parlagfű miatt allergiás tünetei jelentkeztek, akkor ebben az évben is számíthat rá, hogy az allergén növény virágzását a szervezete jelezni fogja. Tüsszögés, orrfolyás, szem- és orrviszketés, orrdugulás a parlagfű allergia legjellemzőbb tünetei, de sokan egyéb szemtünetekkel, például allergiás kötőhártya-gyulladással is küzdenek, és az ekcémás bőrpanaszok is rosszabbodhatnak a pollenszezonban. Az allergiás tünetek nem múlnak el, sőt, kezelés nélkül rosszabbodnak, további allergiák jelenthetnek meg és asztma is kialakulhat. Ha tehát már tavaly is jelentkeztek a panaszai, idén ne mulassza el allergológus felkeresését!
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Ez attól függ, hogy milyen kezelést szeretnénk alkalmazni allergia ellen. Az egyik lehetőség, a tüneti terápia, ez antihisztamin tabletta, különböző orrspray, esetleg szemcsepp használatát jelenti. Ezeket a készítményeket akkor kell elkezdeni használni, amikor a parlagfű pollenek megjelennek a levegőben. Figyelni kell tehát az aktuális pollenjelentést, mivel a növény pollenszórása az időjárás függvényében eltolódhat, és ha azt látjuk, hogy emelkedik, esetleg már enyhébb tüneteink is jelentkeznek, használjuk a felírt készítményeket. Ilyen esetben tehát az allergológust június-július hónapokban is felkereshetjük.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...151617...73