Információk, érdekességek
Tehéntej-allergia és tejcukor-érzékenység
2022. július 05.
A két betegség közti különbségek és hasonlóságok gyakran keverednek a köztudatban, pedig lényeges eltéréseket találunk mind a kiváltó okok, mind a kezelés terén. Dr.Hidvégi Edit gasztroenterológusa segítségével összegyűjtöttük a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Mi váltja ki a panaszokat?
Alapvető különbség, hogy a tehéntej-allergia valódi ételallergia, a tünetek az immunrendszer működésének zavarából erednek, ezzel szemben a tejcukor érzékenység, vagy másnéven laktóz intolerancia nem allergia, tüneteit enzimhiány okozza. Az immunrendszer feladata, hogy a szervezet védelmét biztosítsa a kórokozók, vagy a számára veszélyes anyagokkal szemben. Allergia esetén az immunrendszer túlzott működése jön létre, minek következtében olyan anyagokkal szemben is támadást indít, amelyek valójában ártalmatlanok.
Tehéntej-allergia esetén a tejfehérje az, ami a szervezetbe jutva elindítja az allergiás folyamatot – magyarázza dr. Hidvégi Edit. Laktóz intolerancia esetén a tüneteket a tejcukrot – másnéven laktózt – lebontó laktáz enzim csökkent működése okozza. Laktáz enzim hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően lebontani, megemészteni. A vékonybélben termelődő enzim mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, ezen kívül öröklött enzimhiány, vagy bizonyos fertőzések is előidézhetik a panaszokat.
Milyen tüneteket okoz?
A tehéntej-allergia első tünetei rendszerint a tehéntej alapú tápszerek, a tejes ételek bevezetését követően, csecsemőkorban jelentkeznek. A panaszok pár percen belül, vagy a tej fogyasztását követő 1-2 hét múlva alakulnak ki. A korai tünetek csalánkiütés, nehézlégzés, hányás lehetnek. A kései tünetek: hasfájás, hasmenés, orrfolyás, visszatérő sípoló légzés lehetnek. Ritka esetekben a tehéntej-allergia életveszélyes állapotot is előidézhet.
Az anafilaxiás sokk hirtelen vérnyomáseséssel, a légutak életveszélyessé váló duzzanatával jár, kezelése sürgősségi orvosi ellátást igényel. A laktóz intolerancia általában 5 éves kor felett kezdődik, tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz mennyiségétől is függ. A tünetek ez esetben valamivel később, a tej fogyasztását követő 60. perctől jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.
Amit eddig nem tudtál a glutén bevezetéséről
2022. június 17.
A hozzátáplálásról sokszor, sok helyen olvashatunk, mégis számtalan kérdés marad megválaszolatlan… Itt van például a glutén bevezetésének dilemmája, amiről Tibay Rózsa dietetikus és egészségtan tanár ad útmutatót a kérdésről.
„Kisbabánk táplálása kezdetben igen egyszerűnek tűnik, hiszen az anyatejes táplálással, a kizárólagos szoptatással sok mindent kipipálhatunk. Kényelmes, mindig kéznél van és annyi, amennyire a babáknak szüksége van. Aztán elérkezünk ahhoz az időszakhoz, amikor megkezdhetjük a hozzátáplálást és számtalan új kérdés vetődik fel bennünk. Az egyik legkardinálisabb kérdéskör a glutén bevezetése, mellyel kapcsolatos ajánlások az elmúlt 5-10 évben nagyon sokat változtak. Nézzük meg, mi az, amiről eddig kevesebbet hallottunk ebben a témában!”
Melyek a jelenleg érvényben lévő ajánlások a glutén bevezetéséről?
A jelenleg érvényben levő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. A glutén bevezetésének megkezdése a bébik étrendjébe a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3 héten belül történhet. Pontos időpontot mondani nagyon nehéz, mert a hozzátáplálás megkezdésének dátuma függ a baba életkorától és a hozzátáplálásra való érettségtől.
Anyatejes kicsik esetén – mivel a WHO 6 hónapos korig javasolja a kizárólagos anyatejes táplálást – ez a szoptatás fenntartása mellett történik. Az ESPGHAN által végzett az újabb úgynevezett utánkövetéses kutatások (melyeknél az utánkövetés idejéről nincs információnk) azt mutatták ki, hogy nincs jelentős védő szerepe a szoptatásnak sem a cöliákia, sem a diabetes kialakulása tekintetében.
A kezdő mennyiséggel való terhelés jó, ha megtörténik még 12 hónapos kor előtt. Ha ez megtörtént tekinthetjük az étrendbe bevezetettnek a glutént. Ezután már adható nagyobb mennyiség is, amit nem definiál az újabb ESPGHAN állásfoglalás. Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy az első 2 évben adott nagyobb mennyiségű glutén növeli a cöliákia kockázatát (de nem definiálja mit ért ez alatt). Ha a csecsemő elsőfokú rokona cöliákiás, akkor genetikai vizsgálat javasolt a valódi kockázat megítélésére.
Mivel ne történjen a glutén bevezetése?
A glutén bevezetése NE háztartási keksszel, NE babakeksszel és lehetőleg nem több gabonás péppel történjen. Miért? A glutén-tartalmú élelmiszer nem tartalmazhat olyan összetevőt, amely adott életkorban a baba számára még nem kínálható. A kiválasztás fontos szempontja legyen, hogy a gluténtartalmú élelmiszer ne tartalmazzon tojást, tejet, cukrot, sót, ill. egyéb allergén anyagokat (pl. mogyoró-, diószármazékok), mert ezek adása nem javasolt még ebben az életkorban. A sokszor ajánlott több gabonás pépek esetében pedig, ha valamilyen nem kívánatos tünet jelentkezik nehéz kideríteni, hogy pontosan melyik gabona is volt a ludas.
A coeliakiáról (lisztérzékenységről)
2022. május 22.
A coeliakia/lisztérzékenység egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség.
Ezen betegeknél a táplálkozással bevitt glutén kölcsön hatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen. Ez a folyamat a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi, ami felszívódási, illetve egyéb, emésztőrendszeren kívüli problémákat, zavarokat is okoz.
Milyen jellemző tünetekkel jár a lisztérzékenység?
• (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
• zsírfényű széklet
• étvágytalanság, akaratlan, kóros fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
Milyen módon diagnosztizálható?
• Vérvizsgálattal – coeliakiaspecifikus ellenanyag-vizsgálat: a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációjának mérése.
• Vékonybél-biopszia: szájon keresztül a vékonybélbe vezetett endoszkópos vizsgálattal a nyálkahártyából szövetmintákat vesznek. A beteg egyénnél a nyálkahártya le – lapult, a bélbolyhok rövidek, a normálisnál szélesebbek vagy hiányoznak.
Milyen kezelési lehetőség létezik?
A coeliakia nem gyógyítható, de szigorú gluténmentes diéta betartásával jól kezelhető. A garantáltan gluténmentes termékek csomagolásán szöveggel és áthúzott búzakalász piktogrammal jelölik a gluténmentességet.
5+1 tipp a tavaszi allergia ellen
2022. május 05.
Az allergiásoknak a tavasz eljövetele nem olyan örömteli, hiszen számukra egyenlő az allergia kellemetlen tüneteivel. Egy kis odafigyeléssel azonban enyhíthetők az olyan bosszantó tünetek, mint tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, szemviszketés vagy könnyezés!
„Az allergia szinte bármikor ránk törhet, tavasszal leggyakrabban a különféle növények váltják ki. Egyesek már gyermekkoruk óta küzdenek vele, másoknál csak felnőttként jelentkeznek a tünetek. A megfelelő készítmények alkalmazásával azonban enyhíthetők a kellemetlen tünetek. A hatásos kezelési mód kiválasztásában segít a szakorvos, így érdemes a panaszok jelentkezésekor felkeresni. Fontos, hogy ne hanyagoljuk el a kezelését, mert a tünetek súlyosbodhatnak, akár asztma is kialakulhat” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont allergológus szakorvosa.
Mivel a kezeletlen allergia évről-évre hevesebb tünetekkel jelentkezhet, fontos, hogy mihamarabb elkezdjük a kezelést.
A leggyakoribb tavaszi allergének:
• nyírfafélék – mogyoró, nyír
• bükkfafélék – szelídgesztenye, tölgy
• szilfafélék
• hárs
Ezek mellett azonban sok embernek okoz komoly allergiás panaszokat a tiszafa és a fűzfa virágzása is.
Pollenallergiások figyelem: kezdődik a csúcsidőszak
2022. május 02.
Már most 7-8 allergén fa virágzik egyszerre, néhány héten belül pedig elindul a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió és a platán pollenszórása is. Áprilisban, a tavaszi szezon csúcsidőszakában akár 15 fa virágpora lesz jelen egyszerre a levegőben.
A pollenszezon kezdeti szakaszát elsősorban a megelőző téli és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A tavasszal virágzó fáknak szükségük van a téli fagyra – ha ez elmarad, virágzásuk a magasabb hőmérséklet hatására hamarabb elindul, azonban pollentermelésük gyengébb lesz. Ilyen helyzet alakult ki például 2008-ban.
Idén a tél enyhe volt, decemberben és januárban nem volt jelentős fagy. Így az elsőnek virágzó mogyoró és éger már január elején elkezdte szórni a polleneket. Februárban hosszantartó, erős lehűlés következett, ami visszavetette a virágzást. Március közepétől melegszik az idő, a természet is feléledt. A mogyoró és az éger szerencsére mostanra már elvirágzott – így pollenszórásuk az előző két évben tapasztaltnál jelentősen gyengébb volt.
A ciprus- és tiszafafélék csúcsidőszakánál tart most a szezon. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának friss mérési adatai kissé magasabb napi átlagértékeket mutatnak az előző két évhez képest, amikor ebben az időszakban a hűvösebb idő miatt csökkent a pollenszórás is. Idén az erős felmelegedés hatására előbb virágzik a szil, a nyár és a fűz. A juhar és a kőris 2010-hez képest korábban, 2011-hez képest viszont pár nappal később kezdte szórni virágporát.
Fű- és fafélék virágzása
Már most 7-8 allergén fa virágzik egyszerre, néhány héten belül pedig sorban elindul a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió, végül a platán pollenszórása is. Áprilisban, a tavaszi szezon csúcsidőszakában egyszerre akár 15 fa virágpora lesz jelen a levegőben, melyek közül több 3 csillagos besorolású, vagyis gyakori allergénnek számít. Az átlagos napi pollenkoncentráció értékek pedig magasabbak a parlagfű szezonra jellemző napi átlagértékeknél. Fontos még kiemelni, hogy a tavaszi csúcsidőszakba beleér a magas allergénnek (4 csillagos) számító pázsitfűfélék virágzásának kezdete is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...111213...73