Információk, érdekességek

Lábápolás felsõfokon

2007. április 24.

Tyúkszem, bõrkeményedés, gomba, kérges bõr: az elhanyagolt és fáradt láb jellemzõje. Pedig az alsó végtagokat – csakúgy, mint a test bármely más részét – gondozni, ápolni kell, hiszen az állandó megterhelés rontja, deformálja azokat.

Az embernek a lába viseli a legnagyobb terhelést, ezért legalább annyira kell gondozni és ápolni, mint a test többi részét. A gondok már a rosszul választott cipõnél és a csizmánál kezdõdhetnek, ezek ugyanis, például muszálas harisnyával, zoknival együtt, hátráltatják az alsó végtagok normális élettani muködését, a mirigyelválasztást, a bõr lélegzését. E ruhadarabok megakadályozzák a lábfejen, pontosabban az ujjakon a bõr felszínére ömlesztett anyagcseretermékek elpárolgását, amelyek – felhalmozódva – jó táptalajt teremtenek a gyulladásos folyamatoknak. A már kialakult problémákkal szakemberhez kell fordulni. A megelõzéshez érdemes pedikurös tanácsát és rendszeres kezelését kérni. A lábápoló szakember csak egészséges testen végezhet kezelést. Az ápolás célja a láb állagának, állapotának megtartása, javítása, valamint az öregedési folyamatok késleltetése.

Szív- és érrendszeri betegségek ellen a nõk sem védettek

2007. április 24.

Az utóbbi évek orvosi kutatásainak egyik legmegdöbbentõbb ténye: a nõk többsége is szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ugyanúgy, mint a férfiak. Ezt az elgondolkodtató adatot ráadásul alig ismerik a nõk, pedig szívproblémák miatt többen halnak meg, mint az összes daganatos betegségben együttvéve.

A nõk koszorúér-betegsége általában a 60. életévet követõen okoz panaszokat – vagyis átlagosan tíz évvel késõbb, mint a férfiaknál –, bár mind gyakoribb a kivétel. Még néhány megdöbbentõ adat: ha egy nõ infarktust kap, 50 százalékban biztos esélye van arra, hogy az elsõ koszorúér-elzáródásba belehal, míg a férfiak kockázata egy a háromhoz. Az infarktust túlélõ nõknek harmincnyolc, a férfiaknak pedig huszonöt százaléka meghal egy éven belül.

Fogmosás - hatékonyan

2007. április 17.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Kullancskaland erdõn-mezõn

2007. március 14.

A téli hónapok után, amikor végre az idõjárás nem zár be minket a négy fal közé, sokunkat kötéllel sem lehetne visszatartani egy jó kis kanyargós erdei túrától. De vajon a túrázni szeretõk hány százalékának jut eszébe indulás elõtt a túratérkép mellé a kullancstérképet is kiteríteni? Pedig jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a felfedezésre, bejárásra váró terület milyen mértékben veszélyes számunkra.

Szerencsére nem foglalunk el elõkelõ helyezést a közép-európai kullancstérképen, de azért hazánkban is akadnak kifejezetten veszélyes területek. Például Magyarország nyugati része számít veszélyesnek, fõként az, ahol bokros aljnövényzettel felnõtt erdõk vannak. Ilyen Zala és Somogy megye, de a bakonyi és mecseki erdõk is veszélyesek, ugyanakkor Nógrádban, Hevesben és Borsodban is nagyszámban fordulnak elõ fertõzések. A kullancsok a közhiedelemmel ellentétben nem a magasból vetik ránk magukat, hanem az aljnövényzetben a bokrok közt várnak táplálékukra, a kisebb-nagyobb emlõsállatokra, no meg ránk.

Hatásos védelem a felsõ légúti betegségek ellen

2007. február 08.

Egy új módszer segítségével hatékonyabban védhetjük családunk egészségét számos felsõ légúti betegség (pl. influenza, nátha, torokgyulladás) ellen, vagy betegség esetén gyorsíthatjuk a felépülést.
 

Az 1900-as évek elején egy Mecsnyikov nevû orosz tudós megfigyelte, hogy a kaukázusi emberek hosszabb és egészségesebb életet élnek. Ezt azzal magyarázta, hogy arrafelé sok Lactobacillus-tartalmú erjesztett tejterméket (pl. savanyított juhtejet) fogyasztanak, mely csökkenti a méreganyagokat termelõ kóros baktériumok számát. Mecsnyikov az immunitás megismeréséért végzett vizsgálataiért 1908-ban Nobeldíjat kapott. Újabb mérföldkövet jelentett a betegségek elleni kutatásban, amikor a közelmúltban két amerikai kutató felfedezte a Lactobacillusok egy különösen jótékony fajtáját, az LGG-t (Lactobacillus GG). Az LGG kiemelkedõ immunrendszer- támogató és egészségmegõrzõ hatását klinikai vizsgálatokkal is alátámasztották.