Információk, érdekességek

A demenciát korai fázisban kiszűrő szoftvert fejlesztenek

2019. június 25.

A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.

Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írja az egyetem.

Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban.

“A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között” – idézi a közlemény Kálmán Jánost, a beszédelemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetőjét.

A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver milliszekundumos pontossággal elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol.

A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák.

Az élethez nélkülözhetetlenek: az egyre fogyó méhek

2019. június 18.

A méhek fenyegető pusztulása valószínűleg a túlzott vegyszerhasználatra vezethető vissza. Ahhoz, hogy legyen elegendő termés a csíkos ruhás zümmögők nélkülözhetetlenek. Hiába, a mesterséges beporzás nem eredményez akkora terméshozamot, mint amekkora a szorgos virágporgyűjtögetők munkája után várható. Ezért közös érdekünk, hogy megóvjuk őket!

Egy jól átgondolt kertben, ahol nélkülözik a vegyszerek használatát, a természet önmaga beállít egy olyan egyensúlyt, amiben egyik kártevő sem szaporodik el túlzottan. Ezt szem előtt tartva megóvhatjuk a méheket, csak nemet kell mondanunk a vegyszerekre.

„A tápláléklánc résztvevői - a természetes ellenségek - egész egyszerűen felfalják egymást. Ha követjük a biogazdálkodás alapelveit, akkor már nagyon jó úton vagyunk ahhoz, hogy vegyszermentes és méhecske barát kertünk legyen, de az igazság az, hogy olykor-olykor bárhol előfordulhat, hogy valamelyik betegség megveti a lábát. Ilyenkor választhatunk egyszerű és gyors vegyszermentes megoldást, amivel a környezetünkért és a saját egészségünkért is teszünk”

A szakértő néhány példát is felsorolt a kertben előforduló tavaszi gondok gyors, és vegyszermentes orvoslására:

„A tavaszi fagyok károsíthatják, megbetegíthetik a növényeket. Ha egy ilyen fagy után a növény levele hirtelen elszíneződik, szürkés-ezüstös színű lesz, akkor az Aconitum alapanygból készült homeopátiás gyógyszert feloldva és a gyökérre locsolva gyors felépülést várhatunk.

Kapcsold ki a robotpilótát - kezdj el élni!

2019. június 12.

Adott egy hír. Két ember hallgatja. Az egyik örül neki, a másik szomorú lesz. Adott egy körülmény. Két ember van jelen. Az egyik kihívást lát, a másik depresszióba hullik. Mitől vagyunk mások, mi az, ami miatt másként reagálunk ugyanarra a dologra? Ez nemcsak arról szól, hogy valakinek az a bizonyos pohár félig teli, vagy félig üres. Nemcsak a temperamentumunk, az élethez való hozzáállásunk dönti el, hogy épp milyennek látjuk a helyzetet. Megbújnak ott még egyéb tényezők is a háttérben.  

Honnan jöttünk? Milyen tapasztalataink voltak korábban? Milyen környezetben nevelkedtünk?
A dolgok történnek veled, körülötted. Azonban Te döntöd el, hogy az adott szituációnak milyen jelentéstartalmat adsz az életedben. És bizony általában ezt a tartalmat a benned lévő automata adja, az a részed, amelyik az érzelmek befolyása alatt áll és reaktív, nem tudatos. Amíg nem ébredsz fel ebből a befolyásolt állapotból, addig helyetted fog dönteni, helyetted fog élni az automata.

Mari néni automatája
Mari néni sokat foglalkozik a külvilággal. Mari néni nem tudja, hogy az automata éli az életét. Szeret mindenkiről tudni mindent, nyilvántartja, hogy ki köszönti fel a névnapján, születésnapján. Hamar megsértődik, hamar von le következtetéseket – épp ezért általában tévesen. Ezért egy téves világ él a fejében és ő ebből kiindulva él, reagál és kommunikál. Rángatják az érzelmei. Befolyásolható. Mindig annak ad igazat, aki vele szemben áll. És teljesen őszintén teszi mindezt.

Aki rámosolyog, azt szereti. Aki nem mosolyog vagy más véleményen van, azt ki nem állhatja. Pletykás és szeret rosszat mondani az emberekről és kavarni a szálakat. Mari néni nem rosszindulatú. Ő mindössze így érzi magát biztonságban a világból állandóan felé áramló ismeretlennel szemben. Számára ez az elfogadott, őszinte és rendes lét. Mari néni így egy közös tudat részeként létezik. Az automata tudat részeként.

Hogyan változtasd meg az életed?

2019. június 11.

Sokan reménykednek abban, hogy léteznek olyan "csodamódszerek", amelyekkel egycsapásra megváltoztathatjuk az életünket, megoldhatjuk régóta húzódó komoly problémáinkat. Én nem találkoztam eddig ilyen módszerrel, bár sok mindent kipróbáltam, és sok közülük hatékonynak bizonyult az életem különféle területein. Úgy gondolom, a titkon talán mindenki által vágyott csodamódszer sajnos nem létezik: nem szabadulhatsz meg varázsütésre a negatív tulajdonságaidtól - lépésről lépésre kell őket szeretettel átalakítani, még inkább elfogadni.  

Nem találhatod meg a jól működő, boldog párkapcsolatot addig, amíg elég éretté nem válsz rá, és amíg össze nem csiszolódtok minden téren (ami akár éveket is igénybe vehet). Nem hiszek a gyors meggazdagodást ígérő pénzügyi módszerekben ugyanúgy, ahogy a harmadik szem megnyitásával kierőszakolt „megvilágosodásban” sem. Bár felgyorsult világunkban mindent azonnal akarunk, az önfejlesztés lassú, kitérőkkel, kanyarokkal és visszaesésekkel járó, mély rétegekbe lenyúló folyamat, ami már önmagában türelemre, elfogadásra, szeretetre tanít .

Ez az, amit a spirituális útra tévedők, a saját miértjeik után kutatók gyakran elfelejtenek, amikor azonnali megoldásokat keresnek, és amikor a századik módszerről is kiderül, hogy ez sem hozta meg az átütő sikert. Sokan ilyenkor csalódottan legyintenek és inkább lemondanak az önismeretről. Sajnos  az egyes módszerek képviselői sokszor tesznek is arról, hogy marketinges hevületükben túlzásokba esve olyasmit állítsanak, amit nem lehet elvárni egyetlen spirituális, önfejlesztő irányzattól sem.
Merthogy egyik sem fogja megoldani HELYETTED az életedet. Az önmagunkért vállalt felelősséget nem kerülhetjük ki, akármilyen módszert is választunk a fejlődéshez.

Ez alól nem kivétel egyetlen önismereti módszer sem! Érdemes kitartóan és nyitott szívvel, elmével kutakodnod, akár több időt is rászánva arra, hogy megtaláld, mi az, ami nálad beválik – és akár többet is használhatsz természetesen egyszerre. Az érzékelésed folyamatosan finomodni fog és egyre mélyebb rétegekbe fogsz tudni leásni önmagadban.
Számomra az egyik leghatékonyabb módszer a spirituális választerápia (svt), de ez az eljárás sem veszi le a felelősség terhét a vállunkról. Mi az, ami miatt mégis különösen hatékony?

A panaszkodás arra szolgál, hogy megtanítsa: nem szolgál semmire

2019. május 18.

Jó kis menedék. Olyan jólesik megosztani, kiadni magunkból, abban a hiedelemben, hogy megszabadulunk a nyomasztó tehertől. Az elme máris kész a magyarázattal: ha megosztjuk, kevesebb marad belőle nekünk...

A panaszkodás ragadós, mint valami betegség. Ráragasztjuk az első, utunkba akadó barátra, ismerősre, családtagra, kollégára – mindegy, csak minél hamarabb „szabaduljunk” a problémánktól. Megértő fülekre, sőt, megértő lelkekre találunk azonnal. Hát persze, hogy vele is nemrég történt hasonló rémség… A sógor pedig ugyanebben a cipőben jár… És ontjuk, árasztjuk a keserűséget, míg végül akkorává nem dagad, hogy a világ összes gondja nem hasonlítható a miénkhez.

Az első lépést tehát megtettük, megosztottuk. És aztán? Mintha mégsem lenne könnyebb. Mintha mégsem hozna megoldást. Mintha még nagyobbnak tűnne a probléma. Egy dolgot biztosan elértünk: akinek elmeséltük, akinek jól kipanaszkodtuk magunkat, annak azért rendesen lehúztuk az energiáját.

Hogyan tovább? Még jobban sajnáljuk magunkat, még inkább felelős a külvilág a problémánkért, hiszen beleadtunk mindent, amit csak lehet. Magunkat mindesetre mentesítettük, hiszen kívülre helyeztünk minden okot, körülményt – és egyúttal a megoldást is!

A panaszkodás nem visz előre, de valamit azért mégiscsak tanít: nem szolgál semmire. Mehetünk fűhöz-fához, elmesélhetjük százszor és ezerszer is a problémát, a fájdalmat, a sérelmet – ettől még ottmarad, ahol keletkezett.

Mi lenne, ha felelősséggel élnénk? Ha végre elhinnénk, hogy senki más nem éli az életünket rajtunk kívül. Ha mi éljük, mi tudunk változtatni is rajta. Mi lenne, ha panaszkodás helyett megpróbálnánk lehetőségeknek tekinteni a gondjainkat? Lehetőség a fejlődésre, a növekedésre, a jobb emberré válásra. Mert mi mástól is haladnánk előre, ha nem attól, hogy másképp nézünk minden kihívásra, feladatra, nem tetsző dologra? A bennünk keletkező hullámokat nem érdemes még nagyobbra dagasztani, de érdemes elcsendesíteni, békével fogadni, és törekedni arra, hogy a helyzetet megoldjuk.