sub

Információk, érdekességek

Az emberelődök is elraktározták a táplálékot

2019. december 07.

 

 

Az emberelődök szándékosan elraktározták az állati csontokat, hogy később egyék meg a bennük lévő csontvelőt – állapították meg izraeli kutatók, az eddigi legkorábbi bizonyítékkal szolgálva arról, hogy a 200 ezer és 420 ezer évvel ezelőtt élt korai emberekben is megvolt a képesség arra, hogy felmérjék a jövőbeni szükségleteiket.

Fotó: 123rf.comKorábban nem feltételezték róluk a kutatók, hogy volt bennük előrelátás, amivel képesek jövőbeni szükségleteikre gondolva előre megtervezni az étrendjüket – írja a BBC hírportálja.

A Tel-Avivhoz közeli Keszem-barlangban talált csontmaradványok többségének felszínén azonban olyan vágásnyomokat azonosítottak a szakemberek, amelyek az elejtett állat csontvelőjének későbbi elfogyasztását lehetővé tevő tartósításról árulkodnak.

A kutatók azzal magyarázzák a vágásnyomokat, hogy nagyobb erővel kellett vágni, ha a már hosszú ideje őrzött csontokról akarták eltávolítani a rájuk száradt bőrt.

A vizsgált több mint 80 ezer állati csontmaradvány 78 százalékán találtak ilyen metszéseket. “A csontvelő jelentős tápanyagforrás, emiatt hosszú időn át a őskori étrend részét képezte” – mondta Ran Barkai, a Tel-avivi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy egészen mostanáig a bizonyítékok arra utaltak, hogy az rögtön a lágyszövetek eltávolítása után elfogyasztották a csontvelőt.

A spanyolországi Rovirai Virgili Egyetem professzora, Jordi Rosell szerint a Keszem-barlang térségében élők rendszeresen vadásztak dámszarvasra. Az állat húsát és zsírját helyben eltávolították, a lábait és a koponyáját a barlangba vitték.

A szakember szerint a csontokon azonosított vágásnyomok eltérnek azoktól, amelyek akkor keletkeznek, amikor a friss bőrt lefejtik a csontokról, hogy aztán a csontot széttörve kinyerjék a csontvelőt.


Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

2019. december 01.

A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.

Fotó: 123rf.comJáték a hőfokkal

Épp csak elcsendesedtek a nyári viták a légkondicionáló körül, máris komoly nézeteltérésre ad okot a fűtési szezonban a termosztát beállítása. A férfiak rendszerint az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők pedig inkább a meleget. Ennek oka egy, a Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint pedig nem más, mint az anyagcsere.

A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A tanulmány szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC volt az ideális.

Fázékonyság: betegséget jelez?

Influenza, légúti fertőzések kezdetén fázósabbak lehetünk, a magas láz mellett is jelentkezhet vacogás, hidegrázás. Ez egy természetes jelenség, az első pár napot követően, ahogy a gyógyulási folyamat zajlik, rendszerint el is múlik.  Problémát az jelez, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk

„Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.”


3 tipp, hogy ne költs feleslegesen

2019. november 25.

Minden héten black friday, aztán máris kezdődik a karácsony előtti őrület, az akciózás, a ki-ne-hagyd. Te mit miért veszel meg? Mi irányítja a vásárlásaidat: valódi szükségletek vagy felturbózott fogyasztói igények? Ha átgondolod, mire költesz, megtanulhatod, hol vered át saját magadat.  

Napjaink vég nélküli termelésre és fogyasztásra, valamint a sokszor mesterségesen generált igények kielégítésére épülő piaci modelljében ember legyen a talpán, akinek nem lapul a gardróbjában, a fiókjaiban vagy bárhol másutt a lakásban pár tökéletesen felesleges termék. Ezekkel több probléma is van, például ha feleslegesen vettük meg, feleslegesen gyártották le valahol, és miután kidobjuk, feleslegesen képez hulladékot vagy szennyezi a környezetet. A környezetünk iránti felelőtlenségünk, nemtörődömségünk felett (sajnos!) ma még könnyen elsiklunk, de amikor pénzről van szó, akkor már elkezd minket érdekelni a dolog. A felesleges tárgyak nem kímélik a pénztárcánkat sem – ezek megvásárlása puszta pénzkidobás volt, ha nem használjuk őket. A legdrágább ugye, a használaton kívüli vagy soha nem használt termék? 3 pont, ahol ezeket a felesleges vásárlásokat megfoghatod.

1. Amikor az éhség vezet…
Vásárlás előtt érdemes átgondolni, az adott termékre valóban szükségünk van-e? Az önismeret, önmagunk figyelése segíthet megtalálni azokat a pontokat, amikor olyan termékeket vennénk meg, amire valójában nincs is szükségünk. Például munka után holtfáradtan és farkaséhesen a korgó gyomrunktól vezérelve mindent a kosarunkba öntünk, otthon pedig a felét kidobjuk a kukába? Jóllakottan menjünk vásárolni, előtte pedig írjuk össze, mire van szükségünk – így elkerülhetjük az előre nem tervezett – többnyire az eladáshelyi reklámok által gerjesztett – költekezést. Haladóbbak megtervezik például a család egész heti, havi menüjét is, legalább nagy vonalakban és ehhez igazítják a nagybevásárlásokat. A kisebb napi vásárlások alkalmával pedig be lehet szerezni a könnyebben romló és friss árukat, péksüteményeket, zöldséget-gyümölcsöt.


A huszonévesek fele a szüleivel él

2019. november 10.

Fotó: 123rf.com

A svéd városi huszonévesek több mint fele a szüleivel lakik, és többségük azért, mert nem tud saját erőből magának otthont teremteni.

A helyzet Stockholmban a legrosszabb, ott a 20-27 év közötti korosztály 58 százaléka – becslés szerint 40 ezer fiatal – képtelen elkezdeni önálló életét. Az arány még soha nem volt ilyen magas. Az adatok 4 ezer fő megkérdezésén alapulnak.

A szóban forgó korosztályból természetesen vannak, akik nem bánják, hogy szüleikkel laknak, de többségük szeretne inkább már saját otthont teremteni. “A lakásépítések épp akkorra estek vissza, amikor a nagyobb városok népessége növekszik. A politikusok a piac kedvéért lemondanak felelősségükről, ha a lakáshelyzetről van szó” – idézte a lakásbérlők szövetségének nevében beszélő Karolina Lemoinét a The Local című svéd lap.

Olaszországban egyébként még nagyobb arányban élnek felnőtt emberek a szüleikkel, ott sok férfi 40 éves koráig sem hajlandó kirepülni a családi fészekből. Jó részük azonban nem, vagy nemcsak pénzhiány okán marad szülei nyakán, hanem mert nagyon szereti anyja főztjét és kényelmesebb neki szülői gondoskodásban éldegélni, mint önállóan.


Válságban a harmincasok: mi okozza a munkahelyi krízist?

2019. november 05.

A kiégés, a munkahelyi krízis már nem a negyvenes-ötvenes korosztályt veszélyezteti, hanem egyre inkább a 30-as munkavállalóknál jelentkezik, éppen akkor, amikor minden adott lenne ahhoz, hogy élvezhessék eddigi befektetéseik gyümölcsét. Vajon mi okozhatja a krízis előretolódását? És mindenekelőtt, hogyan előzhetjük meg?  

Mi jut az eszünkbe, ha azt mondom, képzeljük magunk elé az ideális, maximális teljesítőképességű kollégát, a vállalat kulcsmunkatársát? Valószínűleg többségünknek egy jól szituált, ereje teljében lévő harmincas képe villan be, aki jól terhelhető, képes ellátni nagyobb felelősséggel járó feladatokat is, s jellemzően valamilyen középvezetői pozíciót tölt be a cégnél.

Elviekben mindez igaz is. Ezen kulcsembereknek minden szükséges "kellék" a rendelkezésükre áll: számos munkatapasztalattal a hátuk mögött már rendelkeznek a felelősségteljesebb munkakörök ellátásához szükséges képességekkel és készségekkel, kiterjedt kapcsolati hálóval dicsekedhetnek, pontosan tudják, hogy mit várhatnak és mit várnak a munkáltatójuktól, s hogyan teremthetik meg a munkahely és magánélet közötti kényes egyensúlyt.

És mégsem. A brit Relate tanácsadó cég kutatási összefoglalója szerint a "jól szituált" harmincasok, életük legboldogtalanabb szakaszaként élik meg a jelenlegi élethelyzetüket, amelyet több forrásból eredő feszültségek és megromlott munkahelyi, valamint családi kapcsolatok jellemeznek. Sőt! Lelki válságról és a munkahelyükkel való kapcsolatuk lazulásáról számoltak be. A krízist az emberek többé már nem a negyvenes-ötvenes éveik közepén, a nyugdíj közeledtével tapasztalják meg. Sokkal inkább életük delén, amikor pedig minden adott lenne, hogy élvezhessék eddigi befektetéseik gyümölcsét: vajon miért? Mi okozhatja a krízis előretolódását? És mindenek előtt: hogyan előzhetjük meg a krízist?


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...929394...464