Információk, érdekességek

Az álom - 2. rész

2007. március 01.

Különös, magányos utazások, éjszakai kalandok, kiruccanások anélkül, hogy kiszállnánk az ágyból... Álmaink szárnyán minden megtörténhet velünk! Igaz, alvás közben rendszerint kusza, zavaros álomképek tárulnak elénk. Eközben csak találgatni tudjuk, hogy egy-egy álmunknak mi is lehet az értelme. 
Ne feledjük álmainkat!

Vajon mire szolgálnak hát az álmok, és miért felejtjük el olyan hamar õket? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

Fontos tudni, hogy éjszakáink ezen "pszichikus termékének" funkciója nem világos még napjaink szakemberei elõtt sem. Bizonyos ismeretek és sejtések azért vannak...

Az álom - 1. rész

2007. március 01.

Álmaink kíváncsivá tesznek, olykor pedig nyugtalanítanak minket. Megzavar furcsaságuk, zavarosságuk... Egyesek csak az alvó agy szabálytalan mûködését látják benne, míg mások - fõként a pszichológusok - sokkal több érdeklõdést mutatnak iránta. 
Az álom: barát vagy ellenség?

A legtöbben azonban nem tudjuk, milyen jelentõséget tulajdonítsunk neki, hogyan kezeljük maradandó vagy elröppenõ álomképeinket. Mi hát az álom? Nevetséges amulett? Agyunk "mellékterméke"? Vagy - ahogy a pszichológusok tartják - egy megközelítési út belsõ világunkhoz?

A városi élet karcsúsít?

2007. február 27.

Azok az emberek, akik New York sûrûn lakott, gyalogos közlekedést elõnyben részesítõ részén laknak, jelentõsen alacsonyabb testtömeg-indexszel (BMI) rendelkeznek más kerületek lakóihoz képest - derül ki egy új tanulmányból. Az alacsonyabb BMI kevesebb testzsírt, azaz alacsonyabb fokú elhízást jelent.

A szakemberek szerint a lakóhelyekhez közel esõ boltok, éttermek és tömegközlekedési megállók erõsítik a gyalogos közlekedést és csökkentik a függést a gépkocsiktól. Meglehetõsen erõs kapcsolat van egy város elrendezése és a BMI között, még a zsúfolt New Yorkban is - mondta a kutatás vezetõje, Andrew Rundle, a Mailman Közegészségügyi Iskola munkatársa.

Begörcsölt a lábam...!

2007. február 26.

Sokunknak okoz kellemetlen perceket a lábikra heves fájdalommal jelentkezõ izomgörcse. Ez a "derült égbõl villámcsapásként" érkezik, de szerencsére ritkán jelez komolyabb betegséget. A görcsös fájdalomnak az izomzat erõteljes összehúzódása az oka. De miért húzódik össze az izom, amikor mi nem is akarjuk? Ahhoz, hogy ezt megértsük, néhány szót kell szólnunk az izomrostok mûködésérõl. 

Az idegrendszer szállítja azt az idegingerületet, amely hatására a célba vett, összehúzódásra késztetett izomrostban - bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül - létrejön annak megrövidülése. Az ingerületátvitelhez nátrium-, az izommûködéshez kalcium- és magnézium-ionokra van szükség. Nem hiányozhat természetesen az oxigén és a különbözõ tápanyag (energiaforrás) sem, amihez fontos a jó vérkeringés is. Ha ezek mennyisége megváltozik, vagy a normális arány felborul, kialakul az izomgörcs (is). A fenti "hozzávalók" bármelyikének hiánya megzavarhatja a normális izommûködést.

Csoportosan nehezebb gondolkodni!

2007. február 25.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy az emberek nehezebben találnak alternatív megoldásokat egy problémára, ha csoportban dolgoznak.

A kutatás résztvevõinek egy üdítõitalos palackot mutattak, majd megkérték õket, hogy említsenek további márkákat. Az alanyok, ha egyedül gondolkodtak, sokkal több márkát említettek, mint hárman voltak egy csoportban. Ez különösen jó hír azoknak a hirdetõknek, akik olyan események közvetítése alatt vesznek tévéreklámokat, mint például egy focidöntõ, mert ezeket az emberek általában többen együtt szeretik nézni. Figyelem! A kusza gondolkodás azonban a vállalati értekezletekre is kiterjedhet.