sub

Információk, érdekességek

Van más lehetőség: erőszakmentes kommunikáció

2021. november 28.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A konfliktusban nem csak hozzáállásunkat, szavainkat is mi magunk választjuk meg. Az erőszakmentes kommunikáció módszere segít az örömtelibb kapcsolatok kialakításában, legyen szó baráti, párkapcsolati, iskolai vagy éppen szülő-gyermek viszonyról.  

Egy hirtelen tavaszi fronthatás, a klasszikus szerepeinkben ránk nehezedő elvárások, vagy akár a súlyosbodó megélhetési problémák – a mindennapok folyamatosan olyan helyzetek elé állítanak, amelyek során nem csak egy új megközelítési módra, de gondosan megválogatott szavakra is szükség van. Az Erőszakmentes kommunikáció mára mind az általános iskolai gyerekek között, mind az anya-gyermek kapcsolatokban bizonyította, hogy konfliktusokkal terhelt szituációkban is van más lehetőség, mint újabb sérelmek begyűjtése. A tudatos kommunikáció pedig kapcsolataink építését hozza magával.

Az ingerültség, türelmetlenség vagy düh csak néhány azok közül az érzések közül, amelyekkel egy nehéz helyzetben mindenki szembesül; a vezető és az alkalmazott, a pedagógus és a tanítvány, a férj és a feleség, a szülő és a gyermek. Ilyenkor saját, vagy társaink szükségletei a nélkül sérülhetnek, hogy észrevennénk, és ez gyermekek esetén még szomorúbb következménnyel jár. Arra is van mód azonban, hogy a másik utat válasszuk és ezekben az éles szituációkban is építsük akár az anya-gyermek, akár egyéb, számunkra meghatározó kapcsolatainkat. Ehhez elengedhetetlen egy olyan fajta kommunikáció, ahol mindenki elmondhatja, amit szeretne és azt éli meg, hogy ő is számít – épp ahogy a „szemben álló” fél is.

Nagyszüleinknél nem volt vitatéma, hogy ki fürdeti meg a gyereket, egyértelmű volt a férfi-női szereposztás. A szülők magabiztosabbak voltak abban is, mit várjanak el gyermekeiktől. A modern anya viszont elbizonytalanodik, ha felteszi magának a kérdést; vajón jó megoldás-e, ha a lányomat arra tanítom, legyen engedelmes. Ha ez azzal jár, hogy kevésbé tud kiállni magáért, mint a többiek, akkor nyilván nem ez a jó megoldás. Akkor talán álljon be az agresszív, egymást gátlástalanul letaposó érdekérvényesítők közé? „Sajnos elég sokan csak ezt a két lehetőséget ismerjük: üss vagy fuss.” – mondja Rambala Éva, az Erőszakmentes Kommunikáció nemzetközi trénere, és gyakran a gyerekek is ezt utánozzák le. Kevés olyan szülő van ugyanis, aki példát mutat abban, hogyan állhat ki a gyermek magáért, miközben figyelembe veszi a másik véleményét is.

Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) módszere az ilyen élethelyzetekre kínál megoldást – és tanulható, ráadásul már gyermekkortól. A kortárs mediátorképző program során már a baki általános iskola 4. osztályos diákjai is megtapasztalhatták, hogy egymásra odafigyelve, a módszer lépéseit követve meddig juthatnak el egy éles helyzet megoldásában. Kulcsfontosságú, hogy ezekben a mindennapi élethelyzetekben mi magunk is felismerjük; több lehetőségünk van. Ugyanis minden konfliktus kettős – ilyenkor vagy eltávolodunk egymástól, vagy kihasználjuk ezt a nagyszerű lehetőséget arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz.

Az EMK megközelítési módja és gyakorlati lépései épp abban segítenek, hogy megtanítsanak minket élni a lehetőséggel és így közelebb kerüljünk egymáshoz:

  1. Hallgasd meg a vitapartnered.  Még akkor is, ha a gyermekedről van szó. A meghallgatás NEM egyenlő az egyetértéssel. (Pl. a gyermek sáros cipővel trappolt végig a szobán és kérdésedre elmodja, hogy csak azért rontott be, mert imádja az új legót, amit épp tőled kapott és alig várta, hogy újra megnézze)
  2. Soha ne azt mondd el, mi a baj vele. Elég annyi, hogy te hogyan látod a szituációt és hogyan érzed magad az adott helyzetben. (Pl. a helyett, hogy kifakadnál, mondd el, hogy mennyire örülsz, amiért ilyen izgatott az új játék miatt, ugyanakkor a lábnyomait látva most nagyon elkeseredtél)
  3. Azt is tedd hozzá, miért fontos neked ez a dolog. (Pl. azért, mert annyi mindent megteszel, hogy egy szép és harmonikus környezetben tudjatok együtt játszani azzal a legóval)
  4. Végül érdemes elmondanod, mi az, amit szeretnél. (Pl. kérd meg, hogy segítsen neked ebben, majd zárásként kérdezd meg, ő hogyan látja most a helyzetet)
Képforrás: Canva Pro adatbázis.
forrás: Harmonet.hu