sub

Információk, érdekességek

Mitől hullanak az augusztusi csillagok?

2024. augusztus 13.

A szerelmesen balzsamos augusztusi estéken választhatunk csillagot, sőt kívánhatunk is ... na de mi az ami hullik, és hullik-e tényleg, vagy csak úgy tűnik?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A hulló csillag - babonásan szerelmes

Azt mondják, ha valaki akkor kíván valamit, amikor a csillag hullik az égről, az a kívánsága meg fog valósulni. Ezt természetesen az éjszakai sétákon andalgó szerelmesek használják ki a legjobban. Ilyenkor szerelmük tárgyával kapcsolatos kívánságokat küldenek a csillagokba. Magyarországon az augusztusi csillaghullás egy ilyen romantikus és visszatérő esemény, melyet a Perseidák meteorrajhoz tartozó hullócsillagoknak köszönhetünk, minden évben általában aug 8-18 közt valamikor érnek a közelünkbe, érdemes figyelni, melyik nap tetőzik, vagyis van legközelebb hozzánk a csillaghullás. 

Mi is az a hullócsillag?

Az egyik pillanatban még fent ragyognak az égbolton, a másik pillanatban pedig leesnek egy lángcsóvát húzva maguk után. Érdekes  - és ahogy a régi nóta is megörökítette -ismert jelenség az augusztusi csillaghullás. A Föld, keringése közben gyakran találkozik üstökösökkel, amelyek ha szétesnek, porfelhő keletkezik belőlük. Amikor az üstökös a Nap közelébe ér, felmelegszik és porszemcséket szór szét. Ezeket más néven meteornak nevezik. A hullócsillagnak nevezett jelenséget is ezek a porszem méretű kődarabok okozzák, amelyek másodpercenként több kilométert is megtesznek.

Meteor és meteorit

Sokszor rosszul használják ezt a két szót, peig ugyan szoros kapcsolatban vannak egymással, nem ugyanazt jeletnik. A meteorit a bolygóközi térből a Föld felszínére lehullott testek meg­ne­ve­zése, magyarán a földre került "hullócsillag". A meteoritok a Föld felszínére természetes úton került, Földön kívüli anyagminták.
Meteornak kezdetben a lehulló test által a légkörben kiváltott, látható hatást nevezték (hullócsillag), ma már a bolygóközi térből a Föld felé közeledő testet, sőt a bolygóközi térben mozgó kisebb testeket is így ne­vez­zük.

Honnan van fénye ezeknek a porszemnyi köveknek?

A porszemcsék "felfényesedését" két dolog okozhatja. Egyrészt elégnek a légkörbe érve, másrészt pedig a nagy sebesség miatt megmozgatják a levegő molekuláit, és fényt nyernek belőlük. A hullócsillagok mérete általában egy-két centiméter, és ezek 40-60 kilométeres magasságban égnek el néhány másodperc alatt. Persze vannak nagyobb méretűek is, így akár egy tégla nagyságát is elérheti egy-egy meteorit. Ezek a nagyobb méretű csillagok nem képesek az égésre, csak megolvad a felszínük és lezuhannak.

A fejünkre esik egy hullócsillag?

A történelem során ilyen csak egy-két esetben fordult elő. Viszont olyanról elég gyakran lehet olvasni, hogy legelésző tehenekben tesztnek kár az elégni vágyó homokszemek.
A hullócsillagok megfigyeléshez még távcsőre sincs szükség, mert ez a természeti jelenség szabad szemmel is jól látható. Dombtetők, kis fényszennyezettségű, kevéssé, vagy nem megvilágított nyílt terek kifejezetten alkalmasak arra, hogy megfigyelhessük ezt a jelenséget. 

Kellemes éjszakai sétát - és csillagmegfigyelést - kívánunk!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu