Információk, érdekességek

Málnalevél – Tények és tévhitek a fogyasztásáról

2024. július 09.

A málnalevélnek több hatást tulajdonítanak, mint amennyi valóban igazolható.

A málna édes termését mindenki szívesen fogyasztja, az élelmiszeriparban nyersen, lekvárként és szörpként is felhasználják. A gyógyászatban is megtalálható a málna felhasználása: málnaborként és gyógyszerek ízjavítójaként málnaszirup formájában.

A málnalevél jótékony hatásairól is számos információ kering, amelyek alapján egy igazi csodaszernek tűnik a növény.

A málnalevél gyulladáscsökkentő és adstringens (összehúzó) hatással rendelkezik. Külsőleg száj- és toroköblögetésre lehet alkalmazni gyulladás esetén, belsőleg menstruációs időszakkal kapcsolatos kisebb tüneti görcsök enyhítésére, illetve hasmenés csillapítására. A málnalevélben található cserzőanyagok vízoldékony vegyületek, ezért a levélből készült teában is megtalálhatók. A cserzőanyagok egyes gyógyszerek felszívódását gátolják, ezért célszerű gyógyszerekkel nem egyidejűleg fogyasztani.

Áttekintve az Európai Gyógyszerügynökség értékelését a növényről, a málnalevélből készült hagyományos növényi gyógyszerek a következő célokra ajánlhatók:

• belsőleg: menstruációs görcsök, hasmenés enyhítésére,

• külsőleg: torok- és szájnyálkahártya-gyulladásra.

Az egyik gyakori hiedelem, hogy a málnalevél teáját szülés előtt álló nőknek kell fogyasztani izomlazító hatása miatt. Máshol a vetélés csökkentésének érdekében javasolják a kismamáknak a terhesség korai szakaszában. A várandós kismamák igazi csodaszere lehetne a málnalevéltea, ha az indikációkra lennének egyértelmű klinikai bizonyítékok, de nincsenek. A növénnyel végzett vizsgálatok ellentmondásosak, egyes eredmények alapján úgy tűnik, hogy fokozza, míg mások szerint gátolja a méhösszehúzódásokat.

A pontos hatóanyagok és hatások felderítéséig nem ajánlott terhesség alatt fogyasztani a málnalevelet.

Alkalmazását az Európai Gyógyszerügynökség nem ajánlja terhesség és szoptatás alatt, sőt gyermekkorban sem, mert erre nem végeztek elegendő vizsgálatot, így a biztonságos alkalmazás nem kellően alátámasztott.

Egy másik tévhit, hogy a málnalevél gyógyír lehet a gyulladásos bélbetegségre. A málnalevél azonban ebben az esetben sem ajánlott, mert a magas cserzőanyag-tartalom inkább irritálja a nyálkahártyát, mint hogy nyugtatná.

Elmondható tehát, hogy bár a málnalevél használható a gyógyászatban, de mielőtt alkalmazni kezdené, kérdezze meg gyógyszerészét, hogy az adott célra valóban jó lehet-e.

Czuczor Anna

gyógyszerészhallgató

Dr. Tóth Barbara

egyetemi adjunktus