Információk, érdekességek

Kutya-macska viszony testvérek között

2022. szeptember 07.

Puff! Bumm! Ez a tiéd, megkaptad a magadét! Ha gyakran hallunk ilyen hangokat, civakodást kisebb gyermekeink között, problémát jelenthet, miként győzzük meg őket: ez így nem mehet tovább. Mégpedig úgy kellene intéznünk, hogy tartós legyen a megbékélés… A testvérek közti kutya-macska viszony megszüntetése érdekében néhány gyakori, szülői kérdésre adott válasszal, jó tanácsokkal igyekszünk segíteni.

Normálisnak tekinthető, ha egy alig 3 éves gyermek már folyton veszekszik, verekedni próbál a testvérével?

Három éves korukig a kicsiken elsősorban érzelmeik uralkodnak. Így egyes gyerekek nem tudják megállni, hogy folyton ne veszekedjenek, verekedjenek a testvérükkel, és a legkisebb sérelem miatt ne marakodjanak. Természetesen meg kell állítanunk őket, hogy megvédjük egyik gyereket a másiktól, illetve időben leszoktassuk az agresszióról. Tanácsoljuk, hogy nyugodt hangon magyarázzuk el: „Nagyon mérgesnek látszol, de nem szabad akkor sem civakodni, verekedni – senkinek sem. Bízom benne, hogy ezt megtanulod, és nem fogsz így viselkedni a jövőben.” Kerüljük a leszidást, megrovást, annak emlegetését, hogy rossz, szófogadatlan a gyerek. Gyengéden beszéljünk vele, hogy segítsük érzelmei (düh, neheztelés, sértődés, szomorúság…) feldolgozásában, vagy megzabolázásában.

Kisgyermekeink állandóan sértegetik egymást – hogyan reagáljunk rá?

Semmiképp se hagyjuk annyiban a dolgot, hanem emlékeztessük őket arra, hogy sem a gyerekeknek, sem a felnőtteknek nem szabad becsmérelni, megalázni egymást. Hangsúlyozzuk, hogy még akkor sem, ha egyáltalán nem értünk egyet a másikkal. Próbáljuk meg kideríteni, honnan erednek ezek a sértegetések, vagy netán milyen inzultusoknak voltak tanúi, mert kisgyermekkorban a mimikri (akaratlan, önkéntelen utánzás) nagyon erős lehet.

Idézzünk fel velük újra átélt helyzeteket, pl: mondtak-e vagy tettek-e olyasmit, amiért pl: butának, rossz gyereknek nevezték őket. Éreztek-e olyasmit, hogy nekik „vissza kell adniuk” ezeket a sértéseket – és kivel mással próbálkozzanak, mint a testvérükkel? Mindennek a kiderítése időbe telik, de megéri, ha az okok feltárása és magyarázatunk után a megoldást nem egymás szidalmazásában találják meg a csemeték.

Ha folytatják a verekedést, veszekedést, büntessük őket?

5-6 éves kor után a gyerekek jobban úrrá tudnak lenni érzelmeiken, ha környezetük támogatja, segíti őket ebben. Előfordul ugyanakkor, hogy gyakran verekednek, veszekednek, és előzetes figyelmeztetésünk ellenére sem hagyják abba a civakodást – mégsem célravezető büntetni őket. Hiszen nehéz megállapítani, ki volt a hibás, ki kezdte a perpatvart, így a gyerekekben felvetődhet, hogy igazságtalanok velük. Az azonnali abbahagyás, „tűzszünet” mellett azonban szigorúan tartsunk ki. Ha ennek elérése után a gyerekek túl fáradtak, várjuk meg, míg pihennek, megnyugodnak, és akkor kérjünk tőlük magyarázatot. Ösztönözzük őket arra, hogy őszintén mondják el, mi miatt haragszanak egymásra, és mit szeretnének (pl: játszani a számítógépen). Ajánljunk nekik megoldást, pld. hogy felváltva játsszanak – és lássák be, egyben tanulják meg, hogy nem civakodással, hanem értelmes módon kell megoldani hétköznapi vitáikat más esetekben is.

Állandó versengés van a testvérek között – mit tegyünk ellene?

A gyerekek főleg akkor rivalizálnak egymással, ha korábban mások (rokonok, ismerősök, óvónő, tanító) már többször összehasonlították őket, és egyikük úgy érezte, hogy a testvért túlértékelték, illetve őt alulértékelték. Ezért meg kell nyugtatni őket azzal – egyszer s mindenkorra – , hogy mi mindkettőjüket egyformán szeretjük és értékeljük. Olyannak szeretjük őket, amilyenek, és nincs szükség arra, hogy egymás felülmúlására törekedjenek.

Lehetőség szerint kérjük meg a környezetükben lévőket is, hogy ne hasonlítgassák össze a testvéreket. Hiszen ha valaki közülük állandóan megerősíti, hogy az egyik gyerek ügyesebb, okosabb sok mindenben, mint a másik, akkor nem fog megszűnni a testvérek rivalizálása. Arra viszont tanácsos felhívni a figyelmet, amiben a gyerekek a legjobbak. Kerüljük viszont, hogy a két testvér előtt, egyszerre vitassuk meg iskolai teljesítményüket – történjék ez külön, hogy ezen a téren se érezzék a testvérek: le kell győzni a másikat.

„Utálják egymást” – hogyan békítsük ki őket?

Figyelmeztessük őket arra, hogy nem tűrjük az egymással szembeni utálkozást, viselkedjenek úgy, ahogy jó testvérekhez illik. Azután próbáljuk megértetni velük érzelmeik eredetét (pl: gyakran hibás vélemény a másikról), és azt, hogy a szeretet kifejeződése útján leküzdhető minden ellenségeskedés. Fontos segíteni őket abban, hogy találjanak megoldást az állandó konfliktusok megszüntetésére – elsősorban úgy, hogy több törődést, megbecsülést mutatnak egymás iránt. Ez, a szeretetben gyökerezve, tudatosítani fogja a testvéri érzést bennük, ami összetartó erőt jelenthet egy életre.