Információk, érdekességek
Húsvét ünnepén
2020. április 12.
Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mellyel Jézus Krisztus feltámadásáról emlékezik meg. Megünneplésérõl már a III. század óta vannak adatok, de a VIII. századtól vált általánossá. Húsvét vasárnapján ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás idõszaka - erre utal az ünnep magyar elnevezése is.
A húsvéti hagyományok, népszokások mára már többnyire megkoptak, de néhány szimbóluma - eredeti jelentését sokszor már elveszítve - még ma is kapcsolódik az ünnephez.
Újjászületés és egészség
A keresztény húsvétot a 40 napos böjt - a vezeklés idõszaka - elõzi meg. A szigorú böjt során nemcsak a hús és a zsíros ételek, hanem a tej és a tojás is tiltott táplálék volt. Így elõször húsvét napján lehetett tojást fogyasztani. A húsvét egyik legismertebb jelképe a Krisztus feltámadását és az állandó megújulást szimbolizáló tojás. Nem véletlen, hogy egyes vallások a tojást tartják a tökéletesség szimbólumának. A tejen kívül ugyanis ez a másik olyan élelmiszerünk, amelyben minden tápanyag megtalálható, amely egy élõlény kifejlõdéséhez szükséges. Kedvezõ tulajdonságai miatt a tojás az egyik legváltozatosabban hasznosítható konyhai alapanyag. A tojás táplálkozástani jelentõségét teljes értékû fehérje-, valamint vitamintartalma, továbbá könnyû emészthetõsége, jó szállíthatósága és viszonylag egyszerû tárolhatósága biztosítja. A tojássárgája kevés szénhidrátot és kb. 45-49% vizet tartalmaz. Fehérjetartalmát - amely 14-17% - a vitellin és a livetin nevû foszfortartalmú összetett fehérjék adják. A benne lévõ vitaminok közül az A-, a B2-,
a D- és az E-vitamin-, valamint a karotintartalom a jelentõs. A jó minõségû tojássárgájában egy felnõtt ember napi A-vitamin-szükségletének egyharmada halmozódik fel, D-vitamin tartalma pedig a tõkehalmáj után a legnagyobb. A tojássárgájában továbbá 30-34% zsírnemû anyag van, melynek kétharmad része triglicerid, egyharmad része pedig foszfortartalmú zsírszerû anyag, fõleg lecitin és koleszterin.
Miért tojik tojást a nyúl?
Az, hogy a húsvéti tojást a nyúl tojja, egy olyan különleges hagyomány, mely fordított utat járt be: a városi kultúrából került a népszokások közé. Eredetére többféle magyarázat van, melyek közül a legvalószínûbb, hogy az egésznek valójában egy félreértés az oka. A XVI. században egyes német földesuraknak alattvalóik kötelezõ szolgáltatásként gyöngytyúkot vittek tojásaival együtt, az országban máshol viszont a nyúl volt a szokás. A gyöngytyúk német nevének rövidítése nagyon hasonlít a német nyúl szóra (Hasl és Hase) - e keveredésbõl kapcsolódott össze a húsvéti nyúl és a tojás.
Sonka, bárány és kalács
A hagyományok szerint a húsvéti örömünnep már nagyszombat estéjén megkezdõdik: a konyhában az elõkészületekkel, a sonkafõzéssel és kalácssütéssel telik. Ekkor ér véget a böjt, az esti körmenetet követõen kerülhet sor a sonka feltálalására. A vacsora utolsó fogása a kalács, mely évszázadok óta a magyar paraszti konyha ünnepi tésztaétele.
A húsvétvasárnap jellegzetes étele a Jézust, illetve az Egyiptomból menekülõ zsidóságot jelképezõ bárány. E szokás hazánkban már megszûnõben van, kevés családban fogyasztanak ilyenkor bárányt, miközben a sonka szinte elmaradhatatlan fogás.
Szintén régi, a húsvéthoz kötõdõ szokás, mely már a X. században kialakult, hogy a húsvéti ételeket - a tojást, a sonkát, a bárányt és a kalácsot - a hívek elviszik a templomba megszentelni. A megszentelt ételek így megvédik õket a mértéktelenség kísértésétõl, melybe a hosszú böjtidõszak után eshetnek.
Vízbevetõ hétfõ
Húsvéthétfõ a vidámság napja. A hagyomány szerint ezen a napon a fiúk a lányokat patakvízben megfürdették vagy leöntötték egy vödör vízzel.
A locsolás a víz megtisztító erejéhez kötõdik. E szokás még ma is él, de mára már jelentõsen megszelídült: víz helyett illatos kölnivel látogatják sorra a fiúk, férfiak a hölgyeket, hogy egy hagyományos vagy éppen modernizált locsolóvers kíséretében megöntözzék õket.
És ismét középpontba kerül e napon a tojás: a hervadástól megóvott lányok hímes tojással köszönik meg a locsolást. A legismertebb a piros tojás, mely szín Jézus kiontott vérét, de egyben a feltámadást, a szabadságot is jelképezi.