Információk, érdekességek
Érzelemkezelés
2025. február 14.
Mindennapi gyakorlatok mentális egészségünkért
Előző cikkemben arról írtam, hogy vannak olyan ismeretek és gyakorlatok a lelki egészség terén, amelyekről azt kívánom, bárcsak alaptudás lenne mindenki számára. Egyszerűek, könnyen alkalmazhatóak, és jótékony hatással vannak mentális egészségünkre.
A mentális egészség mindenkit, a legfiatalabbakat és a legidősebbeket is érintő téma. Ilyen pl. az érzelmek kezeléseinek hogyanja. Ennek alapjaival, az érzelemkezelés „szabályaival” már foglalkoztunk. Most pedig elérkeztünk az érzelemkezelés gyakorlatához.
A kérdés tehát az, hogy melyek azok a „készségmorzsák”, azaz könnyen alkalmazható technikák, amiket bárki megtehet azért, hogy kicsit jobban tudja az érzéseit, különösen a negatív érzéseit kezelni? Ezeket akár egy folyamatábrában is elképzelhetjük, amit tekinthetünk tulajdonképpen egy érzelemkezelési „protokollnak”.
1. Ismerd fel!
Különösnek tűnhet, de az első lépés az érzelmek kezelésében a felismerés, hogy most valamilyen érzés lett úrrá rajtunk. Gyakran segítségül lehetnek ebben a testi érzeteink, testi válaszaink. Például lehet, hogy miközben vitázunk egy szerettünkkel, azt észleljük elsőként, hogy hevesebben ver a szívünk, és akár ökölbe is szorult a kezünk. Van, amikor viszont a környezetünkből kapunk visszajelzést saját érzelmi állapotunkra. Például lehet, hogy észre sem vettük a haragos rámordulásunkat a másikra, ám a másik fél tekintetén láthatunk meglepettséget, értetlenséget vagy egyebet, ami tükröt mutathat nekünk.
2. Nevezd meg!
Ezután egy fontos lépéshez érkeztünk: igyekezzünk megnevezni az érzést!
Amit nem nevezünk nevén, a felett irányításunk sincs.
Pozitív vagy negatív, amit érzünk? (Természetesen egy helyzetben lehet több érzésünk, és egymásnak ellentmondóak is.) Továbbá érdemes lehet árnyalni az érzést, azon túl „jól” vagy „rosszul” érintett minket valami. Például lehet, hogy dühösek vagyunk, de az is lehet, hogy szomorúak, vagy inkább fájdalmat érzünk, lelki értelemben, vagy akár mindet egyszerre. Nehéz megnevezni az érzéseinket? Segíthet, ha rátekintünk egy érzéslistára: gyakran könnyebb ily módon ráismerni egy érzésre, és egy listában rámutatni. (Hallottam olyanról, aki a tárcájában hord ilyen listát, hogy „éles helyzetben” is tudjon rá vetni egy pillantást.) Már az is megkönnyebbülést nyújthat, hogy nevet adunk annak, amit érzünk.
3. Fejezd ki!
Miután már megneveztük az érzést, tehát önmagunk felé kommunikáltuk, érdemes kifejezni azt a külvilág felé is. Sokunknak lehet olyan élménye, hogy magunkban rágódunk valamin már régebb óta. Majd elkezdjük megosztani valakivel az őt nyomasztó gondolatokat, és anélkül, hogya másik egy szót is szólna, máris könnyebbnek érezzük a lelkünket. Már csak attól is lehet, hogy hangosan visszahallottuk saját szavainkat (ill. meghallgattak minket), közelebb kerültünk a probléma megoldásához.
Mi, emberek valamiért így működünk: segít, ha kifejezzük a belső világunkat.
Ennek egy népszerű formája az előbbi, ha megosztjuk ezeket egy bizalmasunkkal. Ám más módon is „hangot adhatunk” érzéseinknek. Van, aki a kert végében kikiabálja magából azt, ami nehéz. Van, aki ezt inkább eldalolja. Olyan is van, aki pedig hangok nélkül kiírja magából, pl. a naplójába, vagy akár verset ír belőle. Van, aki inkább a rajz eszközét hívja segítségül, és ábrákba vagy akár firkákba ölti azt,
ami benne van. Találjuk meg a hozzánk illő érzelemkifejezési technikát! Viszont eszközválasztásnál tartsuk fejben az érzelemkezelés aranyszabályát: olyan technikát használjunk, amivel sem magunknak, sem másnak, sem környezetünknek nem ártunk!
+1 Vezesd le a keletkezett feszültséget!
Térjünk vissza a szeretteinkkel való vitázás példájára! Tegyük fel, hogy az előbbi 3 lépést megtettük. Észleltük a testünkben a düh érzésének jeleit, pl. azt, hogy kimelegedtünk és megfeszültek az izmaink. Majd azonosítottuk, hogy dühöt érzünk, esetleg még szomorúságot is. Ebben a helyzetben azt választottuk, hogy ezt megosztjuk a másikkal, hiszen ez nekünk is megkönnyebbülést hoz, ill. az egyet nem értést is előremozdíthatja az őszinte megosztás. Megbeszéltük a másik féllel, megoldódott a probléma. Lehet, hogy már így is elégedettek vagyunk és fellélegeztünk.
Ugyanakkor érdemes lehet a negatív érzéseket kiváltó helyzet (jelen esetben a veszekedés) által generált feszültséget levezetni.
Erre számos mód van. Lehet, hogy jóleshet pl. egy nagyot sétálni és izmainkat megdolgoztatva kiszellőztetni a fejünket, vagy akár ölelkezni a szerettünkkel a kibékülés örömére, és együtt nevetni. Válasszunk itt is olyan feszültséglevezetési technikát, ami illik hozzánk. Legyen az kocogás, kertészkedés, beszélgetés, táncolás vagy alkotás.
Langer Viola
pszichológus