sub

Információk, érdekességek

Elköteleződés a barátunk

2016. július 15.

Nagyon sokszor -és ez nem csak a szenvedélybetegekre jellemző- amikor úgy érezzük, hogy egy régi rossz szokásunkat szeretnénk elhagyni és változtatni szeretnénk kudarcba fulladunk már az elején. Vajon mi lehet a hiba? Hol vannak azok a pontok, ahol másként is lehetett volna gondolkoznunk, cselekednünk, a siker érdekében? A legtöbbször a felkészülésnél érdemes keresnünk a választ.

Amikor úgy döntünk, hogy változtatunk egy számunkra vagy környezetünk számára kellemetlen viselkedésünkön, legyen az akár az alkohol, drog, munka, különböző evési függőségeink a legfontosabb, hogy ne hirtelen tegyük azt, hanem töltsünk időt a felkészüléssel, rákészüléssel. 

Az a tapasztalatom, hogy ha kellő időt, energiát és információt fordítunk erre a szakaszra, sokkal könnyebben és sikeresebben fogjuk venni a cselekvés idejében az akadályokat. A felkészülés ugyanis azzal az előnnyel jár, hogy rákészülhetünk magára a cselekvésre, a változásra és a váratlan kihívásokra. 

Gyakori, hogy az emberek az utolsó percre hagyják a felkészülést, amiből kapkodás, káosz, feszültség lehet csak. Ez sokszor azért történik így, mert úgy gondolják, hogy maga a helyzet távol van még tőlük, vagyis érzelmileg eltávolítják maguktól a cselekvést. Az utolsó pillanatban viszont már ez az énvédelem megszűnik, mert felerősödik érzelmileg az itt az idő a cselekvésre helyzet.

Az egyetlen egy eszköz ami ebben az időszakban segíteni tud nekünk valójában az elköteleződés. A felkészülés szakasza ugyanis nem szól másról, mint arról, hogy minden egyes kétségünket, magyarázatunkat megcáfoljuk ami eltántoríthat minket magától az elköteleződéstől. Addig amíg ezt nem tudjuk teljesen megtenni, azaz agyban és érzésben nem hozzuk magunkat harmóniába, nem fog sikerülni, az elhatározás. Egyszerűbben fogalmazva, ameddig lemondásnak élünk meg mindent ami a változással kapcsolatos, sikertelenek leszünk. 

A lemondás pozitív ellentettje az elköteleződés, ami azt jelenti, hogy hiszünk abban, hogy a változás, az új szokás vagy mintázat kialakulása számunkra csak jót hozhat. Átértékeljük önmagunkat úgy, hogy az egyre inkább a jövőbeli vágyott önmagunk felé mutat, ezáltal nő magabiztosságunk , önbizalmunk és önmagunkba vetett hitünk, hogy sikerrel fogunk járni, és ahová eljutunk, az csakis jó lehet számunkra. 

Természetesen ez az a szakasz a rákészülés, ami reálissá teszi számunkra, hogy az út, amit meg kell tennünk nem lesz könnyű, és tele lesz olyan helyzetekkel amelyek könnyen megingathatnak minket elhatározásunkban. Éppen ezért kell alaposan szemügyre venni gyenge pontjainkat, beismerni elakadásainkat, hogy megfelelő megoldásokat tudjunk készíteni. Például, ha azt döntöm el, hogy nem fogok többet inni, akkor figyelembe kell venne, hogy amikor baráti összejövetelekre hívnak, mit fogok ott kezdeni azzal, ha körülöttem isznak majd. Mi lesz a stratégiám, mi az amiről tudom, hogy régen működött és mi az amiről azt hittem működni fog, de mégis becsaptam vele magam. Érdemes ilyenkor bevonni a tervek elkészítésében hozzátartozókat, barátokat, akik egy reális és valós visszajelzést tudnak adni önmagunkról.

Az újraértékelésnél érdemes akár egy relaxált állapotban látni önmagunkat, úgy, hogy a viselkedés amitől meg akarunk szabadulni már nincs jelen, így milyennek látjuk magunkat. Hol vagyunk, mit csinálunk és kivel másként? Minél részletesebben el tudjuk ezt képzelni és bármikor előhívni, annál nagyon az esélye annak, hogy ezt meg fogjuk valósítani. Különböző módszereket is segítségül hívhatunk, mint például a művészetterápiás módszereke, tánc, zene, rajz, festészet bármilyen alkotás ami által ez meg tudjuk jeleníteni magunk számára és vonzóvá tenni mindezt.

Mindez az elköteleződésünket fogja erősíteni a változásba, ami nélkül nem leszünk képesek megvalósítani azt. Az elköteleződést sokszor akaraterőnek is hívják én kevésbé szeretem ezt a kifejezést, inkább az elköteleződést, motivációt szeretem használni, mert kevésbé okoz szorongást, rossz érzést akár bennem vagy bennünk mint az akaraterő. Abban én személy szerint érzékelek valami megfeszülést, valami olyasmit, ami lehúz, ami nehéz, ami elvárás. Bizonyára többen hasonlóan éreztek ezzel kapcsolatban, ezért hasznos egy olyan szót használni az egész változás útra, ami az eddigi életedben pozitívként hatott rád és mindig sikerhez juttatott. Az én ilyen szavam például az elhivatottság, de lehet ez akár elmélyülés, kreativitás, józanság bármi, ami a tiéd és büszkeséggel, jó érzéssel tölt el!

forrás: Harmonet