Információk, érdekességek

Augusztus - Az új kenyér ünnepe

2018. augusztus 20.

A frissen sült kenyér illata semmihez sem fogható. Mindenkiben érzelmeket, élethelyzeteket, emlékeket idéz fel.

A kenyérnek a mai napig valami sajátságos jelentősége van, legyen az akár fehér, félbarna, barna, rozsos, kukoricás, burgonyás, korpás, napraforgómagos, sokmagvas, csicsókás, gluténmentes, ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó magokat tartalmazó, azaz hibásan „bio”-nak nevezett.

A kínálat zavarba ejtő, különösen így egy lapon említve. A kenyér évezredek óta a legalapvetőbb ételeink egyike. Szinte minden nemzetnek és kultúrának van jól ismert saját kenyere, így a franciáknak bagettje, a németeknek rozskenyere, az olaszoknak focacciája, nekünk pedig itt a kovászos fehér kenyér.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai lakosság 48 kg kenyeret fogyaszt évente, az egy háztartásra jutó mennyiség pedig meghaladja a 120 kg-ot, ezért sem mindegy, hogy az ekkora mennyiségben fogyasztott alapélelmiszernek milyenek a táplálkozás-élettani jellemzői, és milyen a minősége. Az egészséges és tudatos kenyérfogyasztás kérdése különösen akkor merül fel, amikor egy nagyobb áruházban akár húszféle, egyformának tűnő termék közül kell választanunk.

• A kenyerek általában nem hizlalnak jobban, mint más élelmiszerek. 100 g kenyér energiatartalma 182–389 kcal között mozog. Mivel ez igen széles tartomány, érdemes vásárlás előtt tudakozódni (a címkéről vagy az eladótól) a kenyér tápanyagtartalmát és összetételét illetően.
• A kenyér tápanyagtartalma mellett az összetételéről szóló tájékoztatót is olvassuk el, mivel ez is árulkodó lehet. Az összetevők ugyanis mennyiségi sorrendben vannak feltüntetve: elöl szerepel, amelyből a legtöbbet tartalmazza a termék, és így halad a kisebb arányban lévő összetevők felé. Különösen fontos információ, hogy mennyi konyhasót tartalmaz, ezt a nátriumtartalom sor jelzi. Előfordulhat, hogy az egészségesnek vélt barna kenyérben az egyetlen barna színt adó komponens a karamell (pirított cukorból készült, sűrű, barna színezőanyag), esetleg a melasz.
• Nem minden barna színű kenyér tartalmaz teljes őrlésű rostokat. Malátával színezett barna színű kenyerek is kaphatók.
• Önmagában az ár nem jelent minőséget. Azonban, ha a nagyon olcsó termék az üzletből hazaérve egyből a szemetesben landol, úgy már igen drága lesz.
• A helyi, kis pékségek – bár versenyben állnak a szupermarketekkel –, paradox módon profitálnak azok olcsó kínálatából. Minél többféle kenyér kapható, annál hajlamosabbak az emberek más pékárut is kipróbálni, és minél gyengébb minőségű egy termék, annál inkább becsülik a drágább, de jó minőségűt. A kis pékségek tájjellegű, különleges, sokmagvas, csemege pékárui és a hagyományos módon – nem ritkán saját receptek alapján – készített kenyerek gyártásával csábítják át a fogyasztókat.
• Ha egyszer rátalálunk a család kedvelt pékségére, nem lesz többé szükségünk kenyérvásárlási tippekre: a pékségben örömmel szolgálnak nekünk felvilágosítással a különböző pékáruk alapanyagairól, összetételéről, készítéséről, mint ahogy az eltarthatóságáról is.

Dr. Lelovics Zsuzsanna

dietetikus