sub

Információk, érdekességek

Kefir: tényleg jót tesz a bélflóránknak?

2026. június 07.

A fermentált termékek évek óta az egészségtudatos étrend kedvencei, közülük pedig a kefir is újra egyre nagyobb figyelmet kap. Nem véletlenül: ez a karakteres, enyhén pezsgő ital nemcsak különleges íze, de az emésztésünkre és bélflóránkra gyakorolt pozitív hatása miatt is kitűnik a fermentált készítmények sorából. De vajon valóban olyan jól illeszkedik az egészséges életmódhoz, mint ahogy azt gondoljuk? A kérdésre a Danone Magyarország felkérésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna segít válaszolni.

Fotó: freepik | www.magnific.com

Ital a Kaukázusból

A kefir története egészen a Kaukázus hegyeiig nyúlik vissza, ahol évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni tejből és úgynevezett kefirkultúrából. Ezek valójában baktériumok és élesztőgombák különleges együttesei, amelyek fermentáció során alakítják át a tejet savanykás, enyhén szénsavas itallá. Egyes feljegyzések szerint a kefirgombákat olyan nagy becsben tartották, hogy generációról generációra örökítették tovább őket.

Mitől különleges a kefir?

A kefir igazi ereje a benne található mikroorganizmusokban rejlik. A készítése során jótékony mikrobákat, többek között baktériumokat – például Lactobacillus kefirit – és élesztőgombákat alkalmaznak, így nem csak tejsavas, hanem alkoholos erjedés is végbemegy. Ennek köszönhető a kefir jellegzetes, kissé pezsgő íze, és az is, hogy élő baktériumkultúrákat, azaz probiotikumokat tartalmaz.

„A probiotikumok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából fontos, de az immunrendszer működésére és így az általános közérzetre is hatással lehet. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel összefüggésbe hozták, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén vannak” – mondta Szűcs Zsuzsanna.


Szavazások

Ön szokott fogat mosni?

Aktív: 2026. június 01. - 2026. július 01.

Nem szoktam.
Alkalmanként szoktam.
Reggel és este szoktam.
Igen, az esti rutin része.
Igen minden étkezés után.
Igen, minden reggel.


szavazatok száma: 55
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások


Edzés otthon? Ne hagyd ki a súlyzók használatát!

2026. június 06.

 

Az otthoni edzés szabadsága sokak számára vonzó, ám a kezdeti lelkesedés gyakran alábbhagy, ha a mozgásforma nem hoz látványos vagy érezhető változást.   

Sokan félnek a súlyzóktól, mert a hatalmasra duzzadt izmokkal vagy a sérülésveszélytől tartanak, pedig a súlyzós edzés az egyik leghatékonyabb módja a testalkat formálásának és az egészség megőrzésének. Legyen szó a klasszikus kézi súlyzókról vagy a dinamikus kettlebellről, ezek az eszközök olyan ellenállást biztosítanak, amelyre a szervezetünk pozitív élettani válaszokkal reagál.

Miért ne hagyd ki a súlyzókat? – Az edzés előnyei

A súlyzós edzés legnagyobb tévhite, hogy csak az izomépítésről szól. Valójában ez a típusú terhelés a csontsűrűség növelésének legfontosabb eszköze, ami kiemelten fontos a csontritkulás megelőzésében. Amikor súlyokkal dolgozunk, az izmaink mellett az inak és szalagok is erősödnek, így a hétköznapi mozdulatok sokkal kisebb megterhelést jelentenek majd a szervezetnek.

A súlyzós edzés az anyagcsere legjobb barátja. Míg a kardió edzés során elsősorban a mozgás ideje alatt égetünk kalóriát, az izomszövet fenntartása nyugalmi állapotban is több energiát igényel a szervezettől. Ez azt jelenti, hogy minél több tónusos izommal rendelkezünk, annál magasabb lesz az alapanyagcserénk, így a fogyás és a testsúly megtartása is jóval egyszerűbbé válik.


Sok tényező állhat az érelmeszesedés kialakulása mögött

2026. június 06.

A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is állhat az érelmeszesedés kialakulásának hátterében – mondta Paragh György, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke.

A magas koleszterinszint hátterében például máj- vagy vesebetegség, illetve a pajzsmirigy rossz működése állhat, továbbá bizonyos gyógyszerek is. Ugyanakkor emögött genetikai okok is lehetnek, ami miatt a férfiaknál már 55, a nőknél pedig 60 év alatt jelentkezhetnek szív- és érrendszeri betegségek. (MTI)