sub

Információk, érdekességek

Zöldséges kuszkusz

2024. március 29.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A kuszkusz a gabonakásák egyike, csak éppen nem tejben készül, hanem vízben párolva, és enyhén savanyítva. Prímán beilleszthető fogyókúrás étrendbe is!  

Hozzávalók:

  • 2 bögre kuszkusz
  • fél doboz konzerv kukorica
  • 1-1 piros és zöld kaliforniai paprika
  • 2 kemény paradicsom (a magjai nélkül)
  • 2 kanál citromlé
  • 2 kanál olaj
  • 1 csokor petrezselyemzöld

Elkészítése:

A kuszkuszt leöntöm 2 bögre forró vízzel, megszórom sóval és lefedem. Addig a zöldséget összevágom, összekeverem, ráöntöm a citromlét, az olajat és az apróra vágott petrezselyemzöldet. A kuszkuszt villával fellazítom, hozzákeverem a zöldséges mixet, és a hűtőbe teszem. Lehetőleg 1-2 órát hagyom állni.

Könnyű, gyomorkímélő vacsorának ideális!

Tipp: Ízlés szerint tehetsz bele még más zöldséget is, pl. lilahagymát, újhagymát, főtt répát, borsót.


Szavazások

Önt megviseli az óraátállítás?

Aktív: 2024. március 24. - 2024. április 21.

Nem szokott megviselni.
Pár nap kell az átállásra.
Hetekig kinlódok az átálással.
Szinte észre sem veszem.


szavazatok száma: 38
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Minek alapján hozunk döntést?

2024. március 29.

Szeretjük azt gondolni, hogy életünk döntéseit alapvetően racionális módon hozzuk meg. Akár a nagy kérdéseket, mint továbbtanulás, családalapítás, munkahelyváltás, vagy a kisebbeket (hová menjünk nyaralni, mit vegyünk a gyerek születésnapjára), mérlegelni igyekszünk a pró és kontra érveket, végigvenni a lehetséges következményeket, hogy aztán hirtelen felindulásból válasszunk egy lehetőséget. Magunk sem tudjuk észérvekkel megindokolni, miért, egyszerűen csak azt érezzük jobbnak.

Fotó: 123rf.comMert bár a racionális döntéselmélet fontos kutatási terület, és sok társas jelenség, folyamat megértéséhez nyújthat segítséget, pontosan tudjuk, hogy önmagában nem képes előre jelezni, de még teljesen megmagyarázni sem az egyének választásait.

Hisz mindennapi tapasztalatunk, hogy a patikamérlegen egyensúlyozó észérvek mellett szinte minden döntési helyzetben szót kérnek az érzelmeink, az indulataink, a magunk által is irracionálisnak tekintett vágyaink, vagy épp csak a személyes ízlésünk. Tudjuk, hogy este kilenckor nem lenne szabad franciakrémest ennünk, de van az a vágyakozás, amely felülírja a józan ész intelmeit.


Miközben persze épp elégszer döntünk racionális szempontok alapján ahhoz, hogy ezen szempontok igen – is fontosak legyenek.

Hogy egy-egy döntésünk mennyire racionális, nagyban függ a rendelkezésre álló, ténylegesen felhasznált és a figyelmen kívül hagyott információk mennyiségétől. Ha nem optimális az információval való ellátottságunk, kénytelenek vagyunk a megérzéseinkre, érzelmeinkre vagy a puszta szerencsére hagyatkozni. Ami önmagában nem baj, csak a választásunk nem lesz védhető, vagy legalábbis észérvekkel indokolható.

A tudás hatalma

Szükségünk van információkra, hogy legalább az esélye meglegyen a racionális döntésnek.
• Fontos, hogy a megfelelő információk hoz jussunk.
• Természetesen fontos a mennyiség. Viszont van olyan eset is, amikor az információ mennyisége nem számít. Pl. ha pénzfeldobósat játszunk, és egymás után tizenötször fej lesz az eredmény, mennyi az esélye, hogy tizenhatodszorra írás legyen? A válasz egyszerű, az esély pontosan 50%. A plusz in formáció itt fölösleges.
• Lényeges mindezek mellett az információ hitelessége is, és manapság talán ezzel akad a legtöbb gondunk. Az információs
társadalom korában élünk, ez már közhely, és tapasztaljuk, hogy nap mint nap olyan mennyiségű információ zúdul ránk (főleg elektronikusan), hogy azt feldolgozni sem tudjuk.

A hitelességét ellenőrizni pedig még kevésbé. Nem mintha teljesen eszköztelenek lennénk, egyszerűen csak az esetek nagy részében túl sok időt és energiát igényel, hogy a megalapozott, tényszerű híreket, tudnivalókat kiszűrjük a hivatkozások tengeréből. A világ dolgainak nagy részében egyszerűen nem vagyunk szakemberek, így nem csak azt nem tudjuk eldönteni, hogy tényleg az a vakcina a leghatásosabb-e, vagy az a biztosítás nyújtja a legkedvezőbb feltételeket, de azt sem, hogy az ezekről szóló híreknek mennyire hihetünk.


Gyógyítsd magad a színekkel!

2024. március 28.

Az önismeretben és a gyógyulásban kreatív és sokoldaúan használható eszközt jelentenek a színek. Hogyan használhatod a különféle színeket az egészség és a testi-lelki jólét megőrzéséhez?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A színek különleges világa

Az ember nemcsak érzékszerveivel, hanem egész szervezetével, tudatával, hangulatával, testi-lelki folyamataival válaszol a környező világ színjelenségeire. A színek az emberi tudatban sokszor rejtetten munkáló erők, hiedelmek, szimbólumok, archetípusok kifejeződései, amelyeket az ősidők óta használunk tudatosan vagy csak tudattalanul.  A színek gazdag jelentésrétegeik révén lehetővé teszik, hogy érzelmeinket, gondolatainkat kifinomultan fejezzük ki, sőt, alkalmasak az érzelmi-pszichikai hatáskeltésre, befolyásolásra is. Így nem meglepő az sem, hogy a színek fizikai testre gyakorolt hatása mérhető, sőt ezen hatásokat néhány természetgyógyászati irányzat használja is különféle terápiás eljárásokban.

Hogyan hatnak ránk a színek?

A vörös szín többnyire valamilyen aktivitásra sarkall, mozgásra, erőre utal: a szerelem, a szenvedély, életerő, de a vér, a háború, a szenvedés színe is a piros. A fekete majdnem mindig komoly témát jelez, pl. temetést, gyászt, a fehérhez viszont közismerten a tisztaság, az ártatlanság kapcsolódik. Ugyanakkor közismert, hogy a nyugati hagyománnyal ellentétben keleten a fehér a gyász színe.

Kevesen tudják, hogy a kiváló író és költő, Goethe az elsők között foglalkozott a színek lélekre gyakorolt hatásával is. A színeket hangulatok, érzések szerint csoportosította – megállapításai közül jó néhánnyal ma is egyetérthetünk. A sárgát, a narancsot és a vöröset például olyan színeknek tartotta, amelyek tevékennyé, élénkké, törekvővé hangolnak, a kék és a lila árnyalatai pedig nyugtalan, lágy és vágyakozó érzéseket ébresztenek.

A XX. században Max Lüscher svájci pszichiáter helyezte igazán tudományos alapokra a színek vizsgálatát, ő elsősorban azzal foglalkozott, hogy a színek kedvelése vagy elutasítása milyen összefüggésekre világít rá egyes személyiségtípusokkal kapcsolatban.

A színválasztáson alapuló Lüscher-teszt lényege, hogy az ember azt a színt választja, amelyiknek a fiziológiai hatása számára kívánatos, s ezzel elárulja pszichológiai szükségletét, megmagyarázza viselkedését. Kísérleteiben a kevés energiával, önbizalommal rendelkező, bizonytalan páciensek gyakran választották az energikus, aktív vöröset, míg a valamilyen fizikai betegségben szenvedők a gyógyító, harmonizáló zöldet (nem véletlen, hogy a kórházak és más egészségügyi intézmények is sok zöldet használnak az épületeken).